Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

81. Az ősiségi nyiltparancsnak a jogok elenyésztérc vonatkozó szabályai alkalmazását nem gátolja azon körülmény, hogy az örökösödési kereset beadása azért mulasztatott el, mert a birtokban levő özvegy az örökösöket az örökrésznek békés uton leendő kiadatásával hitegette. (1874. február 17-én 951. sz. alatt.) F. Judit és érdektársai Cs. József és érdektársai ellen indított keresetükben előadták, hogy az A) szerint 1840. évben végrendelet nélkül elhalt F. István után, a B) alatti tjkönyvben kitüntetett ingatlanok maradván s C) szerint ők levén örökhagyónak egyedüli oldalagos örökösei, mint olyanok, az örökhagyó özvegyét Cs. Annát kegyeletből meghagyták ezen ingatlanok haszonélvezetében ; azonban daczára annak, hogy ezen ingatlanok a D) alatti bizonyítvány szerint F. István kizárólagos tulajdonát képezték, azokhoz a nevezett özvegy E) szerint felpereseknek kizárólagos örökösödési jogát elismerte, mégis a hiteltelekkönyv készítésekor azokat saját nevére irattá. Minthogy pedig F. Istvánné 1871. évben elhalt, kérik ennek összes örököseit megidéztetni, a dömsödi 381. számú tjkönyvben feljegyzett ingatlanokat néhai F. István hagyatékához tartozóknak kimondatni s azokra tulajdoni jogukat megítéltetni. Alperesek a tárgyaláson meg nem jelenvén, az elsőbiróság, miután a felperesi tanukat is kihallgatta, felpereseket keresetükkel elutasította. A pesti kir. tábla pedig 1873. évi szeptember hó 24. napján 40,947. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbirósági ítélet részbeni megváltoztatásával felpereseknek kereseti jogát megalapította, a dömsödi 381. számú tjkönyvben 1., 2., 3., 4. sor alatt felvett ingatlanok tulajdonjogát nekik megítélte s alpereseket ezek kiadatására kötelezte, egyebekben az elsőbiróság elutasító Ítéletét helybenhagyta. a*