Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

63 rendeletének az örökösödési eljárásra nézve történt visszavonását különösen azzal indokolta, miszerint az eljárás szabályszerűsége mellett mind a jelentkezett, mind a még jelentkezhető igénylők érdekei törvényszerűen védve lesznek és az utóbbiak alatt nyilvánlag első vonalban magát a kérelmezőt értette; jóllehet végül figyelve a 8147. —1872. számú folyamodvány elintézési, és a biróküldési kérvény beadási idejére, valamint az e fölött meginditott eljárás tartamára, ugy azon körülményre, hogy az utóbb érintett két miniszteri rendelet kibocsájtása közti időben a törvényszék a hitbizományi javakra nézve hagyatéki birókép illetékesen el nem járhatott, panaszlót jogai megóvása körül semmikép oly mulasztás nem terheli, mely az örökösödési eljárásnál lett teljes mellőzését igazolhatná, a felterjesztő törvényszék mindemellett ezen ösmeretes igénylő beidéztetése és meghallgatása nélkül a hagyatékot a 13058.—1873. számú miniszteri rendelet kiadmányozásával egyidejűleg leszavatolta. De a törvényszék lényeges szabálytalanságot követett el az által is, hogy a netán ösmeretlen érdeklettek hirdetvényi beidéztetése iránt nem intézkedett, mert ha valamely hagyatékra, illetőleg a netán érdeklettek a bíróság előtt ösmeretlenek, mely esetben a ptrs 560. §. d) pontja értelmében az örökösödési eljárás hivatalból indítandó meg, az ily ösmeretleneknek az 584. §. szerinti tárgyaláshoz való "beidéztetése másként mint a ptrs 576. és 594. §§-okban előirt hirdetményi uton nem eszközölhető, s mert akkor, midőn egy hitbizomány, tehát esetleg több nemzedék jogaira kiható intézmény megszüntetése forog kérdésben, azon feltevés elvileg ki van zárva, hogy a hagyatéki bíróság az összes, netán érdeklett örökösödési igénylők felöl biztos tudomással birhat. Ezenfelül a fenforgó semmiségi panaszban felhozott érdekeltségi kifogás annyiban szintén alaposnak találtatott, hogy a 14749.— 1872. számú törvényszéki jelentésből kitünöleg M. Vilmos törvényszéki biró 1872. márczius 12-kén, a mely napról a hitbizományi javakat igényié, kegyes alapítványok nevében beadott 4089. —1872. számú kérvénye keltezve van, az ezen alapok képviseletében jelentkezett presbyterium tagja volt; holott e körülmény a ptrs 56. §. c) pontja és utolsó kikezdése alá első érdekeltségi okot képez. Az ügy ily állásában, miután báró B. Gyulát az örökösödési eljárásnál törvényellenesen történt mellőzése a ptrs 274. § ában biz-