Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

32 ezzel járó kötelezettségek és terhek, ugy nemkülönben az ingatlan tulajdon feletti rendelkezési képességre nézve tartalmaz szabályokat, anélkül, hogy az idegeneknek török alattvalók utáni öröklési képességre vonatkozólag legtávolabbról is rendelkeznék, tekintve továbbá, hogy a m. kir. igazságügyminiszteriumnak, a kir. semmitöszék részéről hozzá intézett kérdés folytán f. év ápril 5-én 10290. sz. a. kelt átiratához képest, a közös külügyminisztériumból nyert felvilágositás szerint, a Korán és az azon alapuló török birodalmi törvények szerint, az idegenek az ottomán alattvalók utáni örökösödésből teljesen kizárvák, ós ennek következtében a nemzetközi érintkezésben alkalmaztatni szokott viszonyossági elv szoros alkalmazása azt hozza magával, miszerint az osztrák-magyar monarchiában a török alattvalók is a magyar ugy osztrák alattvalók utáni örökségek és hagyományokban való részesülésből kirekesztessenek: az eljáró törvényszók az ezen elveknek megfelelőleg hozott határozata által semmiséget el nem követett, minélfogva az az ellen emelt semmiségi panasz elvetendő volt, a beadott felebbezéseket pedig, tekintve, hogy ilynemű végzés ellen a ptrs. 291. §. szerint felebbezésnek nincs helye, a 285. §. alapján visszautasítani kellett. 88. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla területén a csődtömeg ellen intézett tnlajdoni igényper az átm. intézkedések tárgyában 1869. évi márczins 30-án kelt igazságügyi ministeri rendelet XIX. czikk 4. pontja értelmében a ptrs. szabályai szerint tárgyalandó, következőleg a perorvosiatok tekintetében is a ptrs. szabályai alkalmazandók. (1874. július hó 1-én 7860. sz. a. hozott határozat.) E. Mária felperesnek, J. Gyula mint E. Adolf. csődtömegének perügyelője elleni tulajdonjog iránti igényperében, a brassói kir. törvényszék, 1874. márczius 28-án 1946. sz. a. hozott Ítéletével, alperesnek 1873. november 29-én 9083. sz. a. kelt ítélet elleni felebbezését, mint elkésettet hivatalból visszautasította; ezen végzés ellen alperes semmiségi panaszt adott be; mert igaz ugyan, hogy panaszló felebbezését a csődtömeg ellen adta be, azonban a jelen ügy, nem a csődügyi eljárásra vonatkozó, hanem magában önálló ügy, ós ebből folyólag a ptrs., nem pedig a csődügyi eljárás szerint bírálandó el; mivel pedig a polg. törvk. rendts. szerint a felebbezés beadási határideje, a határozat kézbesítésétől számítva 15 nap, ós ezen határ-