Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)
•26 rülményt, hogy a perbe vont alperesi uradalom is az ebben foglaltakat döntő alapul elfogadja; ebből kiindulva azon körülmény tűnik ki, hogy nem alperesi uradalom tartozik felperesnek valamivel, hanem az uradalom részére felperes van 169 frt 17 krral tartozásban; minthogy pedig felperes a ptrs 163. §. szerint ugyanegy okmányból előnyöket egyoldalulag maga részére nem vonhat, másrészről pedig annak terheit magától el nem utasíthatja, hanem azt egészen köteles elfogadni; miután felperes azt is beismerte, hogy a kérdéses bolthelyiséget birlalta, ennélfogva hogy azt ingyen birta, az ő kötelessége volna bebizonyitani, azon kivül a viszkeresetbe vett 169 frt 17 kr. ellen felperes mi ellenvetést sem tett, alperesi uradalom pedig kamatokat nem kérelmezett. Ezen Ítéletben a pesti kir. Ítélőtábla, melyhez az iratok fölebbezés folytán felérkeztek, azon körülménynél fogva, miszerint a ptrs 64. §-a értelmében az ügyfelek vezeték- és keresztnevének kitétele a keresetlevél egyik kellékét képezi, továbbá miszerint perlekedő felek csakphysikai vagy jogi személyek lehetnek, az úgynevezett „kisszállási uradalom" ha mint nagyobb terjedelmű fekvő birtok gazdászati szempontból egy egészet képezhet is, de a ptrs 33. §-ában elősorolt jogi személyekhez nem tartozik s azok természetével nem bir, s mindezen alaki hiányok daczára a kir. járásbiróság érdemleges ítéletet hozott, a ptrs 297. §. 1. és 15. pontja alá eső semmiséget vél fenforogni, a 304. §. alapján az iratokat hivatalból fölterjesztette. A m. kir. Curia mint semmitőszék az elsőbiróság Ítéletét, az egész perbeli eljárással együtt, a ptrs 297. §. 1. pontja alapján és a 304. §. alkalmazása mellett hivatalból megsemmisítette, és a keresetet felperesnek esetleges kijavitás végett visszaadatni rendelte; mert a ptrs 64. §. szerint a keresetlevélnek egyik lényeges kellékéhez tartozik, hogy az ügyfelek vezeték- és keresztneve pontosan kitéve legyen, mely szabálynak azonban a fenforgó kereset meg nem felel, a mennyiben az a „kisszállási uradalom" mint alperes ellen van intézve, a nélkül, hogy annak tulajdonosa megnevezve volna ; minthogy pedig az uradalom a ptrs 33. §-ában emiitett jogi személyekhez nem tartozik és igy ily minőségben nem perelhető, az eljáró bíróság az által, hogy ezen alakilag hiányos kereset fölött az eljárást megindította és érdemleges ítélethozatalába is bocsátkozott, a ptrs szabályai ellenére járt el, s e szerint a ptrs 297. §. 1. pontja alá eső semmiségi eset forog fenn, mely miatt a hozott ítéletet az egész eljárással együtt — a semmiséget észlelő másodbiróságnak fölterjesztése folytán — meg kellett semmisíteni.