Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

25 széket kötelezni, ugy a kártérítési költségeket s jelen panasz 31 frt 61 kr. költségeit megállapítani. A m. kir. Curia mint semmitöszék az eljáró bíróságnak ítéletét, az azt megelőző egész eljárással együtt, a ptrs 297. §. 1. és 15. pontja alapján, a 304. §. alkalmazása mellett, hivatalból megsemmisítette, a keresetlevelet pedig esetleges kijavítás végett visszaadatni rendelte; mert felperesek keresetüket az 1266/72. számú beadvány felzete szerint mint M. K. Lajos meghatalmazottjai indították ugyan, a belszöveg aláírásánál azonban saját nevük fordul elő, s noha előadják, hogy ők meg vannak hatalmazva M. K. Lajos helyett s nevében kártérítési keresetet indítani, a kérelemben teljesen mellőzik, hogy alperest kinek részére kívánják marasztaltatni; továbbá az ügyvéd részére is maguk nevében adtak meghatalmazványt, a nélkül, hogy abban állítólagos meghatalmazotti minőségüket kitüntették volna; ehhez járul, hogy noha alperes már az elleniratban a C) alatti meghatalmazvány érvényességét megtámadta, mégis felperesek ezt a perben igazolni elmulasztották; e szerint tehát tekintettel arra, hogy a C) alatti meghatalmazvány a polg. törv. rendt. 553. §-ában előirt kellékekkel nem bir, annak alapján felperesek M. K. Lajost a fenforgó perben nem képviselhették. 83. Az uradalom jogi személyt nem képezvén, ugyanaz sem alperes-, sem felperesként a perben nem szerepelhet; ellenkező eljárás semmis. (1874. július hó 23-án 10,811. sz. a. hozott határozat.) Cs. Gyula felperesnek a kisújszállási uradalom alperes ellen 237 frt 71 kr. tőke s járulékai iránt a fennállott bácsmegyei felsőkerületi szolgabírói bíróság előtt folyamatba tett sommás perében, a nevezett bíróság helyébe lépett almási kir. járásbíróság, 1872. évi nap és hó kitétele nélkül 74. sz. a. hozott ítéletével, felperest keresetével elmozdította, és 10 frt 75 kr. perköltség, ugy a tárgyalás folyama alatt alperesileg keresetbe vett 169 frt 17 kr. viszkövetelésnek megfizetésében alperesi uradalom mint viszkeresetet támasztó fél részére elmarasztalta; mert felperes kereseti állításait az alperesi uradalom tagadása ellenében a tárgyalási jegyzőkönyvhöz C) alatt csatolt könyvkivonattal kívánja begyőzni, megérintvén azon főkö-