Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

24 82. Ha az ügyvéd nem közvetlen a féltől, hanem ennek meghatalmazottjától nyert megbízatás alapján a rendes eljárásra tartozó keresetet tett folyamatba, s azon meghatalmazott mint nem ügyvéd részéről a prt. 553. §-a szerint hitelesített meghatalmazvány fel nem mutattatik, az egész eljárás a prt. 297. §. 15. pontja szerint semmis. (1874. július hó 22-én 10,699. sz. a. hozott határozat.) M. Bernát és B. Dávid mint M. K. Lajos meghatalmazottjai felpereseknek, M. Ferencz alperes ellen 1200 frt s járulékai iránt indított perében, a szolnoki k. törvényszék 1874. aprilhó 29-én 1371. sz. a. hozott Ítélettel felpereseket keresetükkel elutasította és alperes részére 70 frt 3 kr. perköltség megfizetésére kötelezte, egyszersmind ügyvédük diját irányukban 40 írtban állapította meg; mert felperesek keresetüket mint M. K. Lajos meghatalmazottjai indították, meghatalmazotti minőségük azonban igazolva nincs, és pedig annyival inkább, mert a C) alatti meghatalmazás alperes kifogása folytán teljes hitelt érdemlő okmánynak nem tekinthető, a meghatalmazásnak föeskü általi bizonyítása pedig, miután a ptrs 553. §. a meghatalmazvány mi módoni leendő kiállításáról határozottan intézkedik, meg nem engedhető. Ezen végzés ellen felperesek semmisógi panaszt nyújtottak be ; mert a C) alatti megbízás, mely itt F) alatt eredetiben mellókeltetett, a ptrs 167. §-a értelmében teljes hitelt érdemlő, s ezzel a felperességi jog teljesen igazolva van, hogy pedig felperesek megbízásukat főesküvel bizonyítani nem kívánták, a periratokból kitűnik, valamint az is, hogy felperesek mire ajánlották alperesnek a főesküt; mert ha felperességre nem voltak jogosítva, a keresetet a beadáskor azonnal vissza kellett volna utasítani, nem pedig a pert teljesen lejáratni, annyi költséget okozni s akkor a felperességi jogot megtagadni; ez magában törvénytelen eljárás, és az Ítélet megsemmisítését vonja maga után; mert a felperesi ügyvéd munkadija az alperesi perköltségekhez képest aránytalan kis összegben állapíttatott meg, ha figyelembe vétetik, hogy a 40 frtból 38 frt 80 kr. tanuk és szakértők kihallgatásával felmerült költségek fejében állapíttatott meg, ezt tehát levonva, az egész per folytatásáért dijul csak 1 frt 20 kr. marad. Kérik az Ítéletet megsemmisíteni, ellenesetben a tanuk és szakértők által felmerült s a perben kimutatott összes költségek megtérítésére a törvény-