Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

86 144. 1. Oly végrendelet, mely nem a kiváltságos végrendelkezésre engedett kevesebb, hanem az ünnepélyes végrendelkezésre a törvényben megszabott 5 tanú együttes jelenlétében alkottatik, azon körülmény, hogy annak megtételére örökhagyónak bábomba menetele szolgáltatott alkalmat, kiváltságosnak és csakis a háború tartamára korlátozottnak nem minösiti. 2. Ha az általános végrendeleti örökös nem korlátoltatok bizonyos vagyonra, a végrendelet az, hogy a végrendelkezéskor meg volt vagyon helyett utóbb örökhagyó által más vagyon szereztetett, azon esetben sem teszi hatálytalanná, ha az időközben elidegenített vagyon, a végrendeletben részletesen felsoroltatik. (1874. június 23-án 4542. sz. a.) V. Eszter és érdektársai V. Ferencz alperes ellen, néhai V. Károly végrendelete félretétele és a törvényes osztály megállapítása iránt indított perükben az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította, s a megtámadott végrendeletet érvényesnek kimondván, annak alapján az örökösödési jogot néhai V. Károly hagyatékának feléhez V. Ferencz része, másik feléhez pedig felperesek részére állapította meg. A pesti kir. ítélőtábla 1874. évi február 3-án 57,084. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, és néhai V. Károly hagyatékában az örökösödést annak négy testvére, illetőleg örököseik javára fejenként, illetőleg törzsenkénti egyenlő részekben megállapította. Indokok: tekintve, hogy örökhagyó Egerben 1848. jul. 28-án alkotott végrendeletében, annak bevezető pontja szerint nyilván csak addig szerzett vagyonának hova fordítása iránt s pedig csak azon esetre rendelkezett, ha halálát az akkor folyamatban volt honvédelmi hadjárat alatt a csatatéren találná; tekintve, hogy ennélfogva azon végrendelet hatálya, miután a feltétel, melyhez köttetett, t. i. a csatatéren való elhalás, be nem következett, különös visszahuzás nélkül is önmagában megszűnt, és hogy a tett intézkedések annál is inkább megszűntéknek és visszahuzottaknak tekintendők, mivel örökhagyó az általa addig szerzett és végrendelkezése tárgyát képezett javain még 23 évet meghaladó túlélése alatt, alperesek beismerése szerint is túladván, azok helyett haláláig másokat szerzett, s ekként a különösen meghatározott végrendeleti vagyont, a rendelt öröklés alul önmaga elvonta. Ezeknél fogva a végrendelet hatályának megszűntével, más végrendeletnek pedig nem létében, peres felek mint örökhagyó leg-