Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

74 becsüsök az 1869. évi april l-jén történt hit alatti kihallgatásuk alkalmával az abban kitett becsértéket megtagadták, a fónthivatkozott ellenbecsüt pedig azért, mert az 1840. IX. törv.-czikk 34. §-a kellékeinek meg nem felel, elfogadni nem lehet, a fenforgó esetben tehát a 237. §. értelmében a becslőeskünek van helye: az eljáró bíróság ítélete ezen indoknál fogva helybenhagyatatik. A magyar kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott: mindkét alsóbb bírósági ítélet részbeni megváltoztatásával alperes a kártérítés czimén keresetileg követelt 277 frt helyett csupán 144 frtot és pedig csak azon esetre köteleztetik felperesnek megfizetni, ha felperes a becslőesküt arra, hogy alperes a tőle és birtoktársaitól haszonbérben bírt deméndi birtok rétjeinek legeltetése által legalább 120 mázsányi szénatermést hiusitván meg, ez által 144 frt kárt okozott; mert az, hogy alperesek felperesnek a panaszlott legeltetés által tényleg kárt okozott légyen, magának alperesnek ellenbecsleveléből is eléggé bizonyul ugyan, de miután a kár mennyisége tekintetében a kir. táblai ítélet indokaiban kifejtettek szerint sem a felperesileg C) alatt beperesitett becslevél, sem az alperesnek ellenbecslevelei bizonyítékul el nem fogadhatók, másrészről pedig felperes csupán kis-egres nevezetű réten történt kárát adta a széna mázsa szerinti mennyiségének felszámítása meglett elő, a komági rétre nézve azonban azt nem tevé, s így egyedül a kis-egresi réteken okozott kár mérlegelése tétetett lehetővé, de a széna egyes mázsájának értéke túlzottan számíttatott fel, ugyanazért a takarítással járandott költségek szem előtt tartásával és pedig mázsánkint 1 frt 20 krra. mindössze 144 frtra mérsékelni, s alperes marasztalását a felperesnek odaítélt becslőeskü le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. 136. A gyám által kötött és gyámhatóságilag megerősített egyezség érvénytelenítése csak azon okok miatt kérethetik, melyek miatt valaki saját jogcselekvényének érvénytelenítése miatt perelhet, tehát bebizonyítandó, hogy a gyámhatóság az egyezség megvizsgálásánál és jóváhagyásánál mások roszhiszemü cselekvénye által tévedésbe ejtetett vagy megcsalatott. (1874. június hó 23-án 4993. sz. alatt.) St. Emmának R. Alajosné ellen hagyomány kiadatása iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította.