Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

49 a történt részletfizetésig lejárt kamat teljesen törlesztve nincsen, tekintve azt, hogy alperes által 2'/., 3'/. és 4*/. szerint 1872. martius 10-kéig felperesi követelés törlesztéséül kifizetett részletes összegek, mint föntebb kimutattatott, 812 frt 84 krra rúgnak, ellenben az ugyanazon időig a követelési 1450 frtnyi töke után lejárt kamatok 1323 frt 12 krt tesznek ki, és igy 1872. martius 10-én az alperes által teljesitett részletfizetések szerint törlesztett 812 frt 84 krnak leszámításával a kereseti egész tőke, valamint az addig lejárt kamatokból 510 frt 29 kr. kielégitlenül maradt, alperest a kereseti 1450 frtnyi tökének s az 1857. január 1-től 1872. évi martius 10-kéig számítandó kamatokból az alperes által törlesztett 812 frt 84 krnyi összegnek leszámítása után fenmaradó 510 frt 29 krnyi kamathátraléknak, valamint a kereseti tőke után 1872. martius 10-től számítandó 6°/0 késedelmi kamatnak fizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következőleg ítélt: mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatása mellett alperes köteleztetik tűrni, miszerint felperes 1089 frt 7 kr. tőke s ennek 1872. évi martius 10-től járó 6"/0 kamatai 30 frtban megállapított perköltség iránti követelése alperesnek a zsadányi 73. sz. telekjkönyvben foglalt fekvőségéből, ezen fekvőségek értékéig birói végrehajtás utján kielégíttessék. Indokok: felperes keresetét alperes ellen egyedül azon jogalapra fektetvén, hogy a néhai M. Miklós hagyatéki tömege javára jelzálogilag bekebelezett 1450 frt követelésével terhelt fekvőséget alperes megvevén, annak telekkönyvi tulajdonosa, az itt alkalmazandó osztr. polg. törvk. 466. §-a értelmében csak azt volt jogosítva kérni, hogy alperes annak tűrésére köteleztessék, miszerint bekebelezett követelése a jelzálog értékéig ezen jelzálogból birói végrehajtás utján kielégíttessék. A mi azon tőke utáni kamatok mennyiségét illeti, melyek kielégítését alperes a tulajdonául megszerzett jelzálogból tűrni tartozik, ennek számszerű meghatározásánál figyelembe volt veendő, hogy a kir. táblai ítéletet nem fölebbező felperes belenyugodott abba, hogy az alperes által törlesztettnek igazolt 812 frt 84 kr. a felperesi követelésből levonassék, ezen levonásnak pedig mindenekelőtt a lejárt kamatokból,s csak azután kell a tőkéből történnie. Azon kamatok, melyek kielégítését alperes a jelzálogból tartozik tűrni, csak 1867. január 1-től és csak 6%-kal számitandók, mert a telekkönyv teherlapján 10. rendszám alatt bekebelezett kamatok akkép vannak megjelölve ; a tkvi rendelet 62. §-a értelmében pedig Döntvénytár XII.. ,