Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

40 az elsöbiróság a keresetileg felhívott telekkönyvi ingatlanokban, mint néhai K. Mihály hagyatékában a birtokarányt V. Pálné szül. K. Sára részére '/4 részben, K. Pál részére a saját és Zsuzsánna test­vérétől megvett rész fejében 2/( részben, K. Pálné szül. K. Katalin részére V'4 részben, a haszonélvezeti jogot az összes ingatlanok '/5 ré­szére nézve pedig özv. K. Mihályné részére megitélte. A pesti kir. Ítélőtábla 1873. január 13-án 51,276. sz. alatt hozott ítéletével az elsöbiróság ítéletét helybenhagyta ; mert az említett fekvőségekre az A) alatti telekkönyvi kivonat szerint elsőrendű alperes mint elhalt K. Mihály özvegye, K. Pál, Sára, Zsuzsánna és Katalin pedig mint ugyanannak gyermekei vé­tetvén fel határozatlan arányú közös birtokosokként; miután ugy ezen felvétel, mint a tanuk vallomásai szerint az egész ingatlanság néhai K. Mihálytól származik, az özvegy nőt pedig mint ilyet, a fér­jétől maradt ingatlan javakban leszármazó örökösök fenlétében, a birtoklás vagy közszerzemény czimén tulajdoni joggal, vagy özvegyi jog czimén haszonélvezeti joggal illeti, magából az érdeklett telek­könyvi felvételből nem következik, hogy elsőrendű alperesnek öz­vegyi s gyermekeivel közös birtoklása őt tulajdonjoggal illetné. És igy tekintve, hogy nemcsak be nem bizonyította, hogy azon javak­nak férjével közszerzője lett volna, ellenkezőleg a tanuk vallomásai s önbeismerése által is minden kétségen kivül helyeztetett, hogy azok néhai férjének még első házassága idejébeni szerzeményei, emiitett alperes ezen fekvőségekre nézve, özvegyi jogánál fogva csak haszon­élvező birtokosnak tekintethetett. Másrészről az sem igazoltatott általa, hogy azon ingatlanok felére a tulajdonjogot férje halála után annak első házasságbeli gyer­mekeitől megszerezte volna; mert az erre nézve felmutatott 3. szám alatti egyezséglevél világos tartalma szerint az első házasságbeli leányok az atyjukra ipáról L. Józsefről háramlott ősi javakra nézve elégittetvén ki elsőrendű alperes által, s azok ezekhezi jogaikról mondván le, az idézett okirat az ezektől egészen különböző, s néhai K. Mihály által Sz. János magszakadtával földesúri engedély mellett megszállott kereseti jószág alperes általi megszerzésére alapul egy­általán nem szolgál. Minthogy pedig az 1840. VIII. tczikk 16. és 17. §-ai esetében a végrendelet vagy egyezség által meg nem határozott özvegyi jog mértéke a körülményekhez képest a bíróság által állapítandó meg, az elsöbiróság határozata, mely szerint elsőrendű alperest özvegyi jogon illető haszonvételi birtokarány lakásban és az ingatlanok

Next

/
Thumbnails
Contents