Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

41 J/& részében állapittatott meg, mint a körülményeknek megfelelő s alperes jogaira nem sérelmes intézkedés, helyben volt hagyandó. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék özv. K. Mihályné czvegyi j°gát illetőleg mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta, és e czimen részére a lepsényi 192. számú tjkönyvben felvett összes ingatlanokra holtáig vagy férjhezmeneteléig tartó özvegyi jogot állapított meg. Egyebekben a kir. tábla ítéletét helybenhagyta; mert az özvegy férje elhalta óta a kereseti ingatlanokat özvegyi jognál fogva bírván, mindaddig, mig az 1840. VIII. tczikk 17. §-a szerint az özvegyi tartás kellőleg megállapítva és biztositva nincs, tőle ezen haszonélvezetet elvonni nem lehet, és minthogy felperes azt, hogy az ingatlanok egyötödrészének haszonélvezete által ezen tartás biztositva van, semmivel sem igazolta, de a tartás megállapítása jelen per érdeméhez nem is tartozik, a gyermekek tulaj donjárandóságainak megállapítása mellett egyúttal az özvegy által ez ideig gyakorlott haszonélvezetet is fentartani kellett. 11. Az osztr. polg. törvény életbe léptét megelőző időből származott s habár nem egyes egyén élettartamára szorított, hanem a jogosított örököseire is átszálló évi járadékból álló hagyomány az ősiségi nyiltparancs rendelkezései alá nem esvén, az ha nem szolgáltatik ki, perrel bármikor is követelhető. (1874. május 11-én 3190. sz. a.) Báró D. Jenő, Emil ós Péter felperesek özvegy D. Anna és Anasztázia elleni perében az elsőbiróság 1575 frt tőke s ennek 1864. évtől számítandó 6P/0 kamatai megfizetésében egyedül elsőrendű alperest, 9450 frt s ennek 1865. évtől járó kamatai megfizetésében pedig mindkét alperest egyetemleg elmarasztalta. A pesti, kir ítélőtábla 1873. évi október 15-én 43,737. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét elsőrendű alperest illetőleg helybenhagyta, másodrendű alperesre vonatkozólag azonban megváltoztatta és ennek irányában felpereseket keresetükkel elutasította. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: A pesti kir. ítélőtáblának föntebbi keletű és számú ítélete, mennyiben felperesek másodrendű alperes ellen intézett keresetükkel elutasittattak, mint e tekintetben nem fölebbezett érintetlenül, a