Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

33 a feltételek meg nem tartása miatt fennakadt foganatosítását szorgalmazó kérvény fölötti intézkedés az 1840. ÓA* XXII. törv.-czikk 117. §-a szelleménél fogva a csődbiróság illetősége alul elvonni nem lehet. 106. A telekkönyvi tulajdonos által indított tulajdoni kereset ellen egy harmadik személyijei létrejött szerződésből folyó jog kifogás utjáu nem érvényesíthető. (1874. június 26-án 5002. sz. a.) M. Bálint M. Lőrincz ellen a szerepi 135. számú tjkönyvben 650. helyr. számú nádasnak átadása iránt tulajdoni keresetet indítván, az elsöbiróság alperest a nádas kiadására felperes által leteendő póteskü feltétele alatt kötelezte; mert felperes Cs. Sándor tanú azon előadásával, miszerint felperes és Cs. Sándor között a szerepi 135. sz. tjkönyvben felvett 116. és a szerepi 177. számú tjkönyvben 151. számú ház elcserélésére vonatkozólag létrejött szerződés alkalmával ugy egyeztek meg, miszerint mindegyik fél nem a cserébe kapott, de a cserébe adott ház utáni nádas illetőséget fogja kapni, félbizonyitékot állítván elő, e mellé felperesnek a p. t. rendt. 236. §-a értelmében a pótesküt megítélni s letétele esetére a 250. helyr. sz. alatti, telekkönyvileg még mindig felperes nevén álló nádashozi tulajdonjogát megállapítani, és miután felperes elvont tulajdonát visszakövetelni jogosítva van, alperest ennek kibocsátására kötelezni kellett. Nem lehetett bírói figyelembe venni alperesi tanuk azon előadását, miszerint Cs. Sándor megkínálta felperest a kérdéses nádlással, de felperesnek ez ekkor nem kellett; alperesi tanuk közül M. Miklós, R. József és J. Sándor a felperesi ellenkérdésre adott feleleteikkel egyszersmind azt is igazolják, hogy Cs. Sándor ezt felperesnek pénzért kínálta, s abból, hogy sajátját pénzért nem vette meg, tulajdonáról lemondottnak nem tekinthető. Ezen ítélet ellen alperes fölebbezvén, főleg azon, a per során is vitatott körülményre fektetett fősúlyt, hogy felperes a nádláshoz nem tartván jogot, ő azt Cs. Sándortól megvette, ezen későbbi szerződése lerontja az előbbit. Ennek folytán: A pesti kir. tábla 1874. évi február 4-én 885. sz. alatt következő ítéletet hozott: Felperes nem fölebbezvén, az elsöbiróság Ítélete indokain kivül még azért is helybenhagyatik, mert a telekkönyvi tulajdonos által Dón tvenytár XII.