Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)
34 támasztott tulajdoni kereset ellen, egy harmadik személylyel létrejött szerződésből folyó fog kifogás utján nem érvényesíthető. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig a pesti kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 107. Kitörlés! per csak a telekkönyvi bejegyzés eredeti érvénytelensége miatt foghatván helyt, a bejegyzés érvényessége annak megtörténtekor fennálló helyzet szerint bírálandó meg; minélfogva a bejegyzés után felmerült tények alapján a bejegyzés érvénytelenség miatt kitörlési perrel meg nem támadható. (1872. april 23-án 1909. sz. a.) M. Karolina és érdektársai N. Domokos és M. László mint néhai V. Karolina örökösei részére kinevezett ügygondnok ellen, a b.-ujfalusi 600. sz. tjkönyvben B. I. alatt V. Karolina részére feljegyzett igény kitörlését kérvén, az elsőbiróság felpereseket a tulajdoni igény egész kitörlése iránti keresetükkel elutasította, azonban annak kiigazítása, illetőleg kiegészítéséül elrendelte, hogy azon körülmény, miszerint V. Karolina tulajdonjoga nem az egész A. I. alatti jószágtestre, hanem annak csupán a tulajdonosul bevezetett M. László halála után örökösödés utján megállapítandó és még most ki nem jelölhető mennyiségére — mely mennyiség azonban az egész birtoktestnek egyhatod részét túl nem haladhatja — vonatkozik, az említett tjkönyvben feljegyeztessék; mert V. Karolina a tulajdonjognak kiigazítás utján történt bejegyzése felperesek jogelődje néhai M. Lászlónak a 2595/1868. sz. a. kiigazítási kérvény folytán 1858. decz. 21-én tartott tárgyalás alkalmával felvett jkönyvbe adott nyilatkozat után s beismerésen alapul, felperes pedig a jogelődjük mint telekkönyvi tulajdonos által tett eme beismerésre alapított bejegyzést, mennyiben az a beismerés korlátain túl nem ment, ténykényt elfogadni tartozván, annak kitörlése iránt a fenforgó kérdésnek per utján leendő megoldása előtt nem élhetnek. Ellenben a bejegyzés kiigazitása, mennyiben az azt tünteti elő, hogy az az egész tjkönyvben bejegyzett birtokra vonatkozik, elrendelendő volt, mert maga V. Karolina tulajdoni igényét a birtoknak csakis egyhatod részére terjesztette ki, felperesek elődje M. László pedig ezen arányt magasnak és meg nem állhatónak nyilvánítván, azon fentartással egyezett bele a kért bejegyzésbe, hogy az arány majd az ő halálával örökösödés utján fog szabályoztatni, s igy