Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

5 A magyar kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert annak megítélése, vájjon biztosítást kérő fél követelésére nézve a 338. §. szerint megkívántató veszélyt igazolta-e? illetve biztosítás elrendelésének volt-e helye? a biztosítási végzés érdemleges részéhez tartozik, mi ellen a ptrs 334. §. felhívott 332. §. rendelete szerint nem semmiségi panasznak, hanem kifogásnak van helye ; a bírói illetőség ellen a ptrs 475. §-a alapján tett kifogás pedig,— tekintve, hogy a községi bíróság hatásköre, miután az az illetőségéhez utasított ügyekben csak mint egyeztető bíróság működik s határozathozatalra csak akkor van hivatva, ha a felek magukat a községi bíráskodásnak önkényt alávetik; a ptrs 7. cz. 1. és 2. fejezetében érintett, a per megindítása előtt érvényesíthető, s a jogosított fél egyoldalú kérelme folytán az ellenfél meghallgatása nélkül elrendelendő biztosítási intézkedésekre azonban, az ezekből kifolyó, a ptrs 332. és 344. §-aiban jelzett bírói eljárást és határozatot igénylő eljárásnál fogva is, ki nem terjedhet, és igy ily ügyekben, a mennyiben felperes követelését a kereset megindítása előtt biztosíttatni kívánja, a biztosítás elrendelésére csakis azon elsöfolyamodásu bíróság tekinthető illetékesnek, mely a községi bíráskodás sikertelensége esetében a ptrs 480. §-a szerint a kereset elintézésére különben is illetékes leend, — minden törvényes alapot nélkülöz. 66. Sommás eljárásnál felperes, ha csak a prt. 111. §-a szerinti két órai határid © lejárta után jelentkezik a bíróságnál, a meg nem jelent alperes ellen a prt. 111. §-a szerinti elmarasztalást nem követelheti. (1874. június hó 11-ón 8418. sz. a. hozott határozat.) T. András felperesnek H. Anna alperes elleni 35 frt s járulókai iránti sommás perében, a pest-lipótvárosi kir. járásbíróság 1874. május 6-án 15,465. sz. a. kelt végzésével felperes ítélethozatal iránti kórelmének helyt nem adott azon okból, mert az idéző végzés tanúsága szerint a tárgyalás f. é. május hó 6-ának d. e. 7 órájára tüzetett ki, felperes pedig csak 10;;'2 órakor jelentkezett, tehát a kiszabott két óra lejárta után, s igy alperesnek jogában állott a ptrs 111. §-a alapján további két óra eltelte, tehát d. e. 9 óra után a bíróság előtti jelentkezés nélkül is eltávozni, s mert a bíróság magát