Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

30 kedések XIX. czikke értelmében, az ideigl. törvk. szabályok 98. §-ában előszabott általános fölebbezési határidő, t.i. 15 nap tartandó, és nem az ideigl. polg. perrendtartásban megirt 14 nap, N. testvé­reknek 15 nap alatt benyújtott felfolyamodását mint törvényes idő­ben beadottat el kellett fogadni. 103. Közszerzemény ezimén a házastárs a telekkönyv kiigazítását a házassági viszony fenn­állása alatt is követelheti. (1874. april 15-én 2241. sz. alatt.) S.. Pálné felperes férje, S Pál ellen közös szerzemény tulaj­donjoga, 582 frt 20 kr. elmaradt haszon, 136 frt 50 kr. szőlőár iránt indított perében az elsöbiróság a tatai 360. sz. tjkönyvben S. Pál nevére felvett ingatlanok fele része iránti tulajdonjogot S. Pálné javára megállapítván, alperest a föntebbi arányban megállapí­tott tulajdonjog bekebelezésének eltűrésére, továbbá arra kötelezte, hogy a B. Mihálynak eladott 6651. helyr. szőlő vételárának fele része fejében 136 frt 50 krt alperesnek megfizessen. A pesti kir. tábla azonban 1873. évi november 12-én 35211. sz. alatt hozott ítéletével az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasította; mert felperesnő a tőle törvényesen el nem választott férje ellen intézett keresetében a közösen szerzett ingatlanok fele részére nézve tulajdonjogának megállapítását, az ingatlanok fele részének átadását és az elmaradt haszon megtéritését követeli. Ez irány­bani keresetétől azonban elmozdítandó volt felperesnő azon okból, mert a házassági kötelék megszüntetése előtt nem volt felperesnő arra jogosítva, hogy az állítólag közösen szerzett vagyon fele részére közkeresmény ezimén törvényes férje ellenében tulajdonjogot köve­teljen, miután a nő közszerzemény ezimén csakis azon együtt szer­zett javakra tarthat igényt, melyek a házassági kötelék megszünte­tése után valósággal léteznek; azon körülmény pedig, hogy alperes Ítélethozatal előtt elhalt, nem szolgálhat alapul arra, hogy felperes­nőnek közkeresményi joga a férj hagyatéki tömege ellenében az illető örökösök vagy hagyományosok meghallgatása nélkül jelen perben állapittassék meg. Ezen ítélet ellen felperes fölebbezvén, a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott:

Next

/
Thumbnails
Contents