Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

57 kéréshez D. alatt mellékelt harmadbirósági határozat alapján a viszvégrehajtási kérelem elutasítható nem volt. Továbbá a jászberényi kir. járásbíróságnak az iratok közt levő átiratából, különösen az elutasított kéréshez C. alatt csatolt mellékletből kitetszik, hogy az ellenfél végrehajtása csak azért nem foganatosíttatott, mivel panaszló részéről a végrehajtás más ingóságokra vezetésének elkerülése végett, panaszló a végrehajtási összeget kifizette; sha a C. alatt csatolt melléklet 6-ik pontja alatt előforduló 104 frt. 17, kr. összeg a viszvégrehajtás tárgyát nem képezhette, még ezen esetben sem lett volna visz végrehajtási kérelme visszautasítható, mert legroszabb esetben is az elrendelhető volt az ellenfél részére elrendelt végrehajtási kérvényben foglalt összeg erejéig. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a viszvégrehajtásilag behajtatni kért összeg panas:Jó által ellenfele részére nem a végrehajtásra megkeresett bíróság közbejöttével és nem végrehajtási uton fizettetvén le, a fenforgó végrehajtási kérelem törvényszerűen tagadtatott meg. 48. A holttá nyilvánítási eljárás megindítását a prt. 522. §. b) pontja értelmében ugy örökösödési ügyekben a prt. 580. §-a szerinti hirdetményi eljárást a hagyományosok kérhetik-e ? (1874. február hó 5-én 19853. sz. a. hozott határozat.) 5ch. Károly és társai mint hagyományosok özv. Z. szül. I. Jozefa hagyatéka ügyében, a kolozsvári k. törvényszéknél azon kórelmöket terjesztették elő, hogy miután örökhagyó özv. Z. Józsefnó végrendeletében 2000 frtot akként hagyományozott I. Sándor, Péter és Constance részére, hogy ha ezek többé már életben nem lennének, ezen 2000 frt. hagyomány Sch. Károlyt és társait illesse, tekintve, hogy ezek több mint 30 év óta nyom nélkül eltűntek, azok holttá nyilvánítása iránti eljárás megindítását kérelmezték. A törvényszék ezt . 3385 873. sz. a. kelt végzéssel el is rendelte. Sz. Eugénia és társai hagyományosok pedig előadták, hogy az örökhagyó végrendelete szerint Sz. Eugéniát és társait 2000 frt. hagyomány illeti olykép. hogy ha D. János gyermekei még élnek, ezekkel osztozkodjék; miután pedig D.János még az örökhagyó éltében meghalt, s gyermekei ismeretlenek, kérik az 580. §. szerinti hir-