Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

34 lévén veendő, a ptr. 386. §. első bekezdése pedig a foglalás körüli intézkedésre vonatkozván, emiitett összegnek panaszló által kért végrehajtási kiutalványozása panaszolt végzéssel helytelenül mellőztetett, s azon összeg újbóli lefoglalása szabályellenes; a semmiségi panasznak ez okból helyt adni kellett, annak költségei azonban, miután panaszló határozottan nem nyilatkozott: ki ellenében kívánja megállapítani, megítélhetők nem voltak. 28. Oly üzletvezető, ki az 1872. évi VIII. tczikk 24. §-a értelmében az iparhatóságnál bejelentve nem lett, azon törvény 98. §-ában emiitett segéd-személyek közé levén sorolandó, irányában az ezen §-ban említett iparbizottság, illetve iparhatóság bíráskodása alkalmazandó. (1874. jan. 20-án 19,765. sz. a. hozott határozat.) N. Hermann felperesnek, a leszámolás alatt álló Nord-Ung.Baugesellschaft alperes ellen 400 frt s járulékai iránt indított sommás perében, a nagyszombati kir. járásbíróság 6394/1873. sz. alatt kelt végzésével, felperes halasztási kérelmének helyt nem adott, a keresetre nézve magát illetéktelennek mondotta ki, s felperest alperes részére 20 frt perköltség megfizetésében elmarasztalta; mert felperes a keresetre kelt idézési végzést a kézbesítési vevénynek tanúsága szerint még nov. 12-én kezéhez vévén, elég idővel birt keresetének támogatására szükségelt bizonyítékoknak megszerzésére, mi annál könnyebb volt, mivel az alpereshez intézett '/. alatt csatolt levelében maga beismeri, hogy a bizonyító okmányok birtokában ví»n; ezek szerint a felperesnek a tárgyalás elhalasztása iránti kérelme, mint nem indokolt, mellőzendő volt; a mi pedig a bíróság illetéktelenségét illeti, ez az 1872. VIII. tczikk 6. fej. 98. §-ából kiderült, mely törvény az iparosok, tanonczok, segédek vagy munkások között felmerülő peres kérdéseket az iparhatóság által eldöntetni rendeli; mert jóllehet, hogy felperes az alperesi ipartársulat üzletvezetője volt, de még ez esetben is, mint maga beismeri, alperessel szemben szolgálati viszonyban állott, és ezen viszonynál fogva minden közte és az alperes ipartársulat között támadt peres kérdés az 1872. VIII. tczikk 6. fej. 97. §-ában megállapított iparhatóságok által volt eldöntendő ; támogattatik ezen törvénymagyarázat az 1872. évi 16,442. sz. alatt kelt Curiai határozattal, mely törvény magyarázatánál törvényes erővel bir. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be;