Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

155 gyalást tartani, s a feleket e részbeni bizonyítékaik előterjesztésére felhivni tartozik. (Dtár. VIII. f. 159.) Hitbizományi helyettesítéssel terhelt ingatlan vagyonra is engedhetők a haszonélvező tulajdonos ellen telekkönyvi bejegyzések, azonban mindig azon határozott kijelentéssel, hogy ezek a várományosok jogainak sérelmére nem szolgálhatnak. (Dtár. VIII. f. 183.) A hagyatéki terhek kifizetése első sorban az örökösöket terheli ugyan, de ha az örökösökre szállott hagyaték a terhek törlesztésére nem elegendő, a hagyományosak is kötelezendők hagyományuk arányában a hagyatéki tartozások törlesztéséhez járulni. (Dtár. IX. f. 207). A hitestársi örökösödés szerzeményi javakban csak azon esetben foglalhatván helyt, midőn lemenő ágbeli örökösök nincsenek, ezen czimen való örökösödésnek azon esetben sincs helye ha az örökhagyó után törvénytelen ágyból származott gyermek maradt. (Dtár X. f. 268.) A házasság megkötése után hét hónapra született gyermek, ezen házasságból származottnak vélemezendő azon esetben is, ha az anya férjhezmenetelekor özvegy volt, s első férjének halálától a gyermek születéséig kilencz hónap még nem mult el. E gyermeket ennélfogva a a második férj — mint jogilag vélemezett atyjának hagyatékában örökjog illeti még azon esetben is, ha az első férj hagyatékában — mint törvényes örökös — szintén részesittetett. (Dtár X f. 289.) A telekkönyvi állapot nem zárja ki, hogy örökösödési perben a vagyon honnan lett származása meg ne vitattassék, s illetőleg a telekkönyvi állapot helytelensége, s ebből kifolyólag az, miszerint az örökösödés ettől eltéröleg szabályozandó, ki ne mutattassák, s tekintve az örökjog a telekkönyvi állapottól eltéröleg állapittassék meg. b) Végrendeleti öröködés. Gyenge elméjűnek jogérvényes birói határozattal nem nyilvánitott egyén, ha gondnokság alá helyezve van is, érvényes végrendeletet alkothat. (Dtár. IV. f. 21.) Azon körülmény, hogy valaki szellemi tehetségeinek fogyatkozása miatt gyámság alá helyeztetett, ha valóságos őrültsége meg nem állapitható, azt végrendelkezési jogától meg nem fosztja, s az ily egyén által tett végrendelet érvényesnek tekintendő. (Dtár. VI. f. 57.) A hátrahagyott házastársnak azon esetben is ha elhunyt házastársával közös végrendeletet tett, jogában áll saját vagyonával, a közös végrendelettől eltéröleg is intézkedni, ha ily intézkedés a közös végrendeletben határozottan ki nem záratott. (Dtár. VII. f. 122.) A végrendeletileg tett hagyományok kiszolgáltatása csak természetben követeltetvén, oly hagyományokrá nézve, melyek az örökhagyó halálakor már meg nem voltak, a hagyományozás megszűntnek tekintendő; s ennélfogva oly kérelem, hogy azok értéke más a végrendelet után szerzett javakból pótoltassák, helyt nem foglalhatván, a végrendeletben nem érintett vagyon a törvényes örököst illeti. (Dtár. VII. f. 123.) Az apa életében elhalt gyermek, atyja vagyonáról végrendelkezni nincs jogosítva. A telekkönyvi felvétel, a tulajdonjogra nézve nem képez