Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

156 oly jogczimet, mely örökösödési perben a telekkönyvi felvétel hibás * voltának beigazolása által megdönthető nem lenne. Ha a végrende­let valódisága kétségbe vonatik, a valódiságot a végrendeletre hi­vatkozó fél tartozik bebizonyítani. (Dtár. VII. f. 125.) Az atya által, vagyonának egyik fiára holtiglani tartás kötelezettsége mel­lett történt átruházása ajándékozásnak lévén tekintendő, az ilykép átruházott vagyonból az örökösök törvényes osztályrészüket köve­telni jogositva vannak. Oly kölcsön, mely a hagyatéki vagyon ter­hére, országos inség idején vétetett fel, már ezen indoknál fogva a gazdaság folytatására szükséges kölcsönnek tekintendő s a törvé­nyes osztályrészbe beszámítandó. Azon körülmény, hogy az egyik örököstárs által a többi örökösök egyike osztályrészére nézve kielégíttetett, a ki nem elégitett örökösök törvényes osztályrésze kiszámításánál, azoknak sem előnyére, sem kárára nem szolgálhat. (Dtár. VII. f. 131.) Az atya által történt oly vagyonátruházás, mely szerint vagyona több gyer­mekei közül csak kettőnek adatott át, ajándékozási szerződésnek nem tekinthető, s az a nem részesített gyermekek által törvényes örökrész czimén inditott keresettel meg nem támadható, ha az átruházás a holtiglani ellátás és tartás kikötményen kivül, más — habár csekély — pénzbeli viszteherrel volt összekötve. (Dtár. VII. f. 132.) A végrendelet érvényére kellő tanuk számára nézve, tekintet nélkül a vég­rendelkező polgári állapotára, a végrendelkezés helyén divó szokás szolgál irányadóul. (Dtár. VIII. f. 149.) A katholikus főpapoknak végrendelkezhetésre adandó engedély legfőbb kegyúri jogon alapulván, s sem ehhez, sem az ebből kifolyó azon ke­gyelmi tényhez, melyszerint a végrendeleti dij lefizetésének elmu­lasztásából az örökösökre származott hátrányok legfelsőbb kegyelem utján elengedtetvén, a kincstárra esett örökségi rész az örökösöknek kiadatni rendeltetik, az országgyűlés jóváhagyása nem igényeltetik, s ennélfogva e kegyelmi tény folytán az illető örökösöknek a kincs­tár elleni joga bíróság előtt is érvényesithetö. (Dtár X. f. 252.) Az özvegyi jognak végrendeletileg történt szabályozása az özvegyre csak akkor kötelező, ha e szabályozás a törvény azon kívánalmainak, mely az özvegynek illendő háztartást rendel, megfelel. (Dtár X. f. 296.) c) Szükségbeli örökösödés. Az ált. osztrák polg. törvénykönyv hatályban léte alatt megnyílt öröklés­nél, a hagyaték beszavatolása után jelentkező hitelezők követelései­nek fedezésére a köteles rész is aránylagos levonásnak van alávetve, s az ált. ptkönyv 821. §-ában engedett kedvezmény csak azon eset­ben alkalmazható, ha az az örökösök közt ellenkező értelmű meg­állapodás nem jött létre. (Dtár. IV. f- 27.) Az osztrák törvény hatálya alatt megnyílt örökösödésnél, a szükségbeli örö­kösöknek köteles részük fejében, nem a hagyatéki vagyon arányla­gos jutalékára, hanem csak az örökrész birói becsű szerint felszá-

Next

/
Thumbnails
Contents