Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

112 A biztosítási végrehajtás folytán lefoglalt ingóság elárverezését, ha az kár és romlás veszélye miatt szükséges, a netalán folyamatba tett igénykereset meg nem akadályoztathatja. (Dtár IV. f. 333.) Oly esetben, midőn bizonyos ingatlanok még a telekkönyv behozatala előtt lefoglaltattak és megbecsültettek, majd időközben a telekkönyvek behozattak, ha az árverés alatti ingatlan végrehajtást szenvedő nevén áll, az igények bejelentésére felhívás történt, s az igények vagy be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek, jogérvényesen elintézve vannak, a mennyiben a ptr. 461. §. értelmében a végrehajtási fokozatok telekkönyvi feljegyzése eszközöltetett, azon körülmény, hogy az uj telekkönyvbe leendő átvitelre kitűzött hirdetményi határidő még le nem járt, az árverés folytatását nem akadályozza. (Dtár X. f. 701.)* KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. I. FEJEZET. Községi bíráskodás. 475. §. Községi bíróság. A községi bíróság illetékessége csakis az ugyanazon egy községben lakók között előforduló, s 30 frtot meg nem haladó személyes keresetekre terjed ki. (Dtár I. f. e. k. 19.) (I. és II. f. u. k. 15.)* A községi bíróság által foganatosítandó végrehajtásnál, a felmerült igények feletti tárgyalásra a községi bíróság csak annyiban illetékes, mennyiben a felek ezen bíróságnak önkényt magukat alávetik. (Dtár _ II. f. e. k. 193.) (I. és II. f. u. k. 145.)* Mezei rendőrségi ügyekre nézve a községi bíróságoknak az 1840. IX. tczikkben kiszabott hatásköre a p. t. r. életbelépte folytán megszűnt, s jelenlegi illetőségük ily ügyekre nézve is a p. t. r. IX. fejezete, illetőleg 475. §-a szerint bírálandó meg. (Dtár III. f. 301.)* Becsületsértési keresetek, ha a követelt becsületsértési díj a 30 frtot tul nem haladja, a p. t. r 475. §-a szerint a községi bíróságok illetősége alá tartoznak. (Dtár III. f. 322.) A községi bíróság működését azon körülmény, hogy a községben valamely rendes bíróság székel, meg nem szünteti. (Dtár VI. f. 489 ) A városi rendes bíróságok az 1871. évi XXXI. törv. czikk által megszüntettetvén, s a szab. kir. városok e helyett békebirói hatósággal ez alkalommal sem ruháztatván fel: községi bíráskodásnak, említett törvényczikk életbelépte után is,i egyedül a nem rendezett tanácsú városokban és falusi községekben van helye. (Dtár VI. f. 500.)*