Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

8 levén tekintendő, arra nézve a ptr. szabályai, s következőleg az eme szabályok szerinti perorvoslatok sem alkalmazhatók. (Dtár VII. f. 554.*) Annak elhatározása, mely nyelven történjék a perirat beadása, első vonalban az eljáró bíróságot illeti ugyan, miután azonban a perbeli beadványoknál használandó nyelv kérdése nem a ptr., hanem a közjogi természetű 1868. 44. tczikkben van szabályozva: a nyelv kérdésére vonatkozó és természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés által netán okozott sérelem a ptrsban szabályzóit jogorvoslatok tárgyát nem képezheti. (Dtár VII. f. 555.*) A bírósági végrehajtó dijaira vonatkozó fizetési meghagyás nem a ptr. szabályain, hanem később alkotott törvényen alapulván, miután abban intézkedés téve nincs, hogy az ily meghagyásból eredhető sérelmek a ptrban körvonalozott, felebbvitel utján orvosolhatók lennének, az ily határozatok semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik, hanem az azok által netán okozott károk megtérítése esetleg a bírósági felelősségről szóló törvényben előirt eljárás utján keresendő. (Dtár VII. f. 558.*) Az izraeliták válópereire nézve a ptr. egyedül az illetékességet szabályozván, ily perek nem az 1868. LIV. tczikkben foglalt ptrs, hanem az előbbi szabályok szerint intézendők el, következőleg azokra, kivéve az illetékesség kérdését, a m. kir. semmitőszéknek a ptrsban gyökerező hatásköre ki nem terjed. (Dtár VII. f. 552.*) Az átm. int. I. czikkéből kifolyólag a m. kir. semmitőszék azon esetben is, ha a semmiségi panasz oly legfőbb itélőszéki .határozat ellen van intézve, mely még a ptr. életbe lépte előtt beadott felebbezés folytán keletkezett, annak vizsgálatába, váljon a felebbezést a legfőbb Ítélőszék helyesen fogadta-e el, s vette annak folytán a perügyet felülvizsgálat alá? hivatva van. (Dtár VIII. f. 574.*) A bíróságok fegyelmi hatóságán alapuló bírói határozatok ellen a semmitőszék elé tartozó perorvoslatnak helye nincs. (Dtár VIII. f. 586.) Az ország erdélyi részében követendő birtokrendezési eljárás iránt, 1872. évi május 6-kán 20,846. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 13 §-ának harmadik bekezdése, mely a ptr. szerinti perorvoslatok alkalmazását rendeli, az egyes telkek jogi természete iránt folyó perekben ezen rendelet kelte előtt hozott határozatok elleni perorvoslatokra nézve, tekintve, hogy a felebbvitel alatt álló határozat a korábbi szabályok szerint hozatván, arra a ptr. szabályai visszahatólag nem alkalmazhatók, irányadóul nem vehető; következőleg az ily semmiségi panasz elintézésére nem a m. kir. semmitőszék, hanem a korábbi eljárási szabályok szerint illetékes felebbviteli biróság van hivatva. (Dtár IX. f. 622.*) Annak megbirálása, hogy helyesen lett-e a kezes az egyenes adóssal egy perbe idézve? az érdemben itélő biróság hatásköréhez tartozik; ez irányban tehát a feníörgó sérelem semmiségi panasz utján nem orvosolható. (Dtár IX. f. 652.) A nő és gyermektartásra fizetendő összeg ideiglenes megállapítása iránt, a maros-vásárhelyi k. ítélőtábla területén, az osztr. ált. polg. tvkönyv