Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

78 667. Azon kérdésre, nézve, vájjon bizonyos terület a szabályozás alá veendő ártérbe bevonandó-e ? s ekként az ármentesítés költségeivel <erhelhetö-e? a bíróságok előtti perut fen van tartva. (1871. évi XXXIX. tczikk. 15.17. §§.) (1873. május 29-én 8034. sz. a. kelt határozat.) P.Elek Karczag város polgármestere és P.Sámuel Madaras város főbírája mint eme városok birtokosságának képviselői mint felperesek, B. Miklós mint az eorvényabádi tiszaszabályozó társulat elnöke és képviselője alperes ellen, a Karczag és Madaras városok határában „ÜllŐ-lapos" nevezetű területnek a tiszaszabályozó társulat árteréből leendő kikebelezése iránti keresetet inditván a karczagi kir. tszék előtt, alperes kifogást tett a bíróság illetékessége ellen mivel ez ügy közigazgatási útra tartozik, s mert ha a polg. bíróság elé tartozónak vétetnék is a karczagi k. tszék, melynek tagjai, mint az említett területre nézve érdekelt birtokosok ez ügyben a ptr. 56. §-a szerint nem bíráskodhatnak. Nevezett tszék f. é. márcz. 27-én 759. sz. a. hozott végzésével alperesnek, a bírói illetőség ellen tett kifogásait elvetette, s a perfelvételére határnapot tűzött ki; mert tekintve, miként jelen kereset vízszabályozási társulat alakítására avagy feloszlatására irányzottnak nem tekinthető, hanem az 1871. 39. tcz. szentesítése után, a m. k. közlekedési minisztérium által 1871. jun. 23-án 16,160. sz. a. kiadott rendelet erre vonatkozó intézkedésének megváltoztatását a törvény rendes utján czélozza, hogy az eorvényabádi még 1858-ban alakult vízszabályozási társulat árterébe bekeblezett „Üllőlaposa" ezen társulat árteréből kikebleztessék, s tekintve, hogy az örvényabádi szabályozási társulat az által, mert az „Üllőlapos" a mentesítendő területek összeírásába ezen miniszteri intézmény folytán utólag felvétetett, a bekeblezett területre nézve dologbani jogot nyert, s ennek jelzálogul lett kimutatásával tényleg érvényesített is, annálfogva a mint egyrészről nyilvánvaló, hogy a miniszteri intézmény folytáni ártér fejlesztés az 1871. 39. tcz. hatálya alatt fejeztetett be, ezen közigazgatási utu határozat ellen pedig ugyanezen törvény 17. §. szerint a