Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

36 s a kamatokra ki nem terjed. B. Soma kérelme oda terjed: hogy a föld értéke a majoritás véleménye szerint állapitassék meg, a telepitményekre nézve pedig a compromissionális becsű tartassék fen érvényben. A többi panaszlók kérelme érthetetlen, a mennyiben azok a majoritás véleményét, s egyszersmind a compromissionális becsüt átalában kérik fentartani. B. Soma semmiségi panaszának többi tartalma annak kimutatásával foglalkozik, miszerint a külön véleménye hibás és részrehajló, ellenben a majoritás véleménye a körülményeknek teljesen megfelelő és méltányos. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a neheztelt határozatot, mennyiben a panasztevők földterületei kártalanítási összegének megállapítására vonatkozik, a kisajátítási törvény 59. §. értelmében megsemmisítette, s az eljáró törvényszéket utasította, hogy azon irányban a becsű egészbeni eredményének alapján, t. i. a becslő bizottmány ugy többsége, mint kisebbsége véleményeinek figyelembe vételével, uj törvényszerű határozatot hozzon. Többiben a semmiségi panaszt elvetette, P. Nicoláje Sz. N. s D. Vaszilre nézve pedig a határozatot érintetlenül hagyta; mert a kisajátítási törvény 56. §. szerint a bíróság köteles a kártalanítási kérdésben a becsű alapján határozni, a menynyiben a becslési eljárást egyébként szabályszerűnek találja. Ezen világos szabálylyal szemközt az e. f. kir. tszék törvényellenesen járt el, midőn a hivatkozással a ptr. 217. §. rendelkezésére, mely egyébként is a kisajátítási eljárásnál csak annyiban jöhet alkalmazásba, a mennyiben arra a kisajátítási törvény különösen utal, a szakértő becsüsök többségének leletét végkép mellőzte, s a határozatát egyedül az ellenkező nézeten lévő egy szakértőnek külön véleményére alapította, mely eljárása annyival inkább helytelen, mivel a határozatban foglalt azon állítás, mintha a többség lelete nem lenne indokolva, a dolog valódi állásával ellenkezik, mely szerint ugy a becsüsök többsége, mint a külön véleményező szakértő indokaikat II. és III. alatt tüzetesen előterjesztették. Az építkezések kártalanítása tekintetében a semmiségi panasz azért volt elvetendő, mivel panasztevők a becslési eljárásba önkényt bebocsátkoztak, ennélfogva pedig a korábbi állítólagos megállapodásra többé vissza nem térhetnek. Végül B. Soma ügyvéd, B. Nicoláje, Sz. Nicoláje és D.