Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

33 kelt ítéletével, alpereseket 330 frt. 77 kr. kártérítésben, valamint az állampénztár részére fizetendő 330 frt. 77 kr. birságban, nemkülönben 25 frt. eljárási és szemleköltségekben egyetemleg elmarasztalta, mert R. Márton, hit alatt kihallgatott tanú határozottan vallotta, hogy vádlottak a hársfahéjakat szeme láttára a murányi erdőből hordták ki hátukon a tiszólosi határra rakásra, s hit alatt szolgáló kerülő P. Antal és U. József másnap rögtön az ordőt megvizsgálva a murányi erdőben 485 db. frisen lehámozott hársfát találtak, sőt az eszközlött szemle alkalmával is ily lehámozott hársfák a murányi erdőben találtatván fel, vádlottak ilyeneket a tiszólosi erdőben felmutatni nnm tudtak, s a mi több, ott hársfa egyátalában nem is látszik, ennélfogva vádlottak tagadása ellenére a kihágás elkövetése vádlottak ellen bebizonyulván, ők kártérítésre a murányi uradalom részére annálinkább el voltak itélendők, mert a tiszólosi határ birtokosai kártérítést maguk részére nem is követeltek. S mennyiben a kártétel nagyobbszerü szántszándékos és éjjelek idején követtetett el, az 1840. 9. tczikk 2. §. értelmében a kár becsüjének másodszori megtérítésében és mint birságban az állampénztár részére ugy az okozott költségekben is voltak elmarasztalandók, s mindhármat, mint tilos dologban forgókat, a törvényes gyakorlat szerint egyetemleges fizetésre kellett lekötelezni. Alperesek felebbezése folytán, a pesti kir. ítélőtábla az iratokat hivatalból észlelt semmiségi eset folytán a semmitőszékhez felterjesztette. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, az eljáró kir. járásbíróság ítéletét a ptt. 297. §. 1. s 15. pontja alapján megsemmisítette, mert eltekintve attól, hogy az erdészeti hivatal nem igazolta, hogy az uradalom képviseletére peres ügyekben jogosítva van, az eljáró biróság a ptr. lényeges szabályait sértette meg az által, hogy az eljárást keresetlevél, illetőleg panaszjegyzőkönyv s e szerint felperesi zárkérelem nélkül a ptr. 114. s 115. §. rendelkezése ellenére elfogadta, s ily hiányos eljárás folytán itéletileg határozott. Döntvénytár. IX. 3