Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

22 önszemélyében a jelen perben alperesként nem állhat, nem állhat pedig az 1870. évi 16,791. számú igazságügyminiszteri rendelet azon világos tartalmánál fogva, mely szerint a m. kir. kincstárt személyesítő minden előforduló eseteknél csupán a kir. kincstári ügyészség perelhető, már pedig alperes állásánál fogva a m. kir. államot személyesítette, kéri alperes a keresetet leszállítani. Tiltakozott alperes a kereset utólagos és két izbeni kijavitása és módosítása, mint a ptr. szabályaiba ütköző cselekmény ellen. Felperes részéről válaszoltatott: Tagadja felperes, hogy gr. E. Gedeon, volt kir. biztos személyében perelhető nem volna, minthogy alperes ugy a részére kiállított kinevezési okmányban, valamint a felmentési és szolgálati eljárásban tanúsított szorgalmas működését igazoló bizonyítványokban nem hivatkozott az igazságügyminisztertől nyert meghatalmazására, hanem egyedül saját személyi hatalma alapján nevezte ki felperest, felperes okmányainak eredetben történt felmutatása által győzvén be áilitásait, alperes ide vonatkozó kifogása birói figyelembe nem vehető. Szintén birói figyelmen kivül hagyni kéri felperes alperesnek a kereset kijavitására felhozott kifogását, minthogy a kereset kijavítását a ptr. 68. §-a megengedvén, felperes azt annak értelmében tette. Felperes válaszában tovább alperesnek az érdemben tett védekezésére szorítkozott. Ezután hozatott az 1873. febr. 3-kán 1147. sz. alatt kelt végzés, melylyel a további eljárás a ptr. 11. §-a alapján beállittatott, mivel a követelés az államkincstár ellen van intézve, ez pedig az ügyészség által képviselendő. Felperes ez ellen semmiségi panaszát következőleg adta elő : Tagadja a végzésben felhozott birói állítást, mint a mely alperes mivel sem indokolt állítására van alapítva, s mint a mely állításokat felperes okmányokkal czáfolt meg a tárgyalás során, s az ottan felhozottak bővebb indokolására hivatkozik még az 1869. évi január 4-én kibocsátott kir. kiküldetésre, mely szerint gr. Káday Gedeon korlátlan hatalommal küldetett ki, s az elérendő czél kivitele költségeinek fedezése czéljából teljhatalmú rendelkezésére az országgyűléstől időnként megszavazott pénzösszeg adatott. E korlátlan hatalommal járt el a kir. biztos, midőn segédszemélyzetével tetszése szerint saját nevében időhöz kötött tar-