Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

140 keresetlevélben lévén felhozandók, felperes pedig ezen tanukra ujitott keresetlevélben nem hivatkozott, tehát kihallgatásuk elrendelhető sem lett volna, másrészt azért mivel ezen tanuk kettőnek kivételével, már az anyaperben kihallgattatván, nem képeznek oly uj bizonyitékot, mely az anyaperbea nem használtatott. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét a mennyiben az ordai 55. sz. tjkönyvben A. I. 2—10. rendszám alatti külsőségre vonatkozó tulajdonjogi bekeblezés érvénytelenítése iránti keresetével elutasította, indokainál fogva helybenhagyta, az ugyanazon tjkönyvben 88. helyrajzi számú házra vonatkozó részében azonban megváltoztatta s ezen házra nézve R. József javára esaközlött tulajdonjogi bekeblezést eredeti érvénytelenség miatt azon esetre kitörültetni rendelte, ha felperes M. János a pótesküt arra, — hogy „a közte és alperes között 1866. évben kötött adásvevési szerződés tárgyát nem az ordai 46. számú ház, hanem az általa H. Ferencztől elcserélt 6. számú ház képezte" — leteszi. Indokok: Ujitó felperes ujitott keresetét arra alapítja, hogy a telek eladása alkalmával a vétel tárgyát nem a 46., hanem a H. Ferencztől elcserélt 6. számú ház képezte, s hogy a szerződési okmányba a 46. számú ház csak tévedésből íratott. Minthogy felperes ezen állítását a kihallgatott tanuk közül T. József tanú a 7. számú alatti kérdő pontokra adott feleletében öntapasztalatából valónak állitja, a többi tanuk vallomása pedig nem öntapasztalaton alapszik, s így felperes állítása mellett csak részbizonyiték szolgáltatott, részére a ptr. 236. §-a értelmében, az általa ajánlott pótesküt meg kellett ítélni és ennek letétele esetében a házra nézve a keresetnek helyt adni, mert ez által be fog bizonyittatni, hogy alperes R. József nem a 46., hanem a 6. számú házat vette meg, hogy a szerződésbe a 46. számú ház hibásan íratott, s ennélfogva R. József ily hibás okmány alapján jogot nem szerezhetett. Azonban a bekeblezés érvénytelensége csak a házra nézve mondatott ki, mert a külsőségekre nézve a vétel valóban megtörténvén, az az okmányba is helyesen vétetett fel, s a miatt, hogy a ház hibásan Íratott az okmányba, a bekeblezés a többi birtokra nézve érvénytelennek ki nem mondható. A póthit le nem tétele esetén a kereset ezen házra nézve is el volt utasitandó; mert egyedül azon okból, hogy a ház már előbb cseréltetett el, s alperes ezen cseréről tudomással bírt,