Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

Hl felperes eredeti érvénytelenség miatt a bekeblezést meg nem támadhatja. 219. A végrendeletben foglalt hitbizományi helyettesítés, vagyis oly intézkedés folytán, melynél fogva a közvetlen örökös halála után egy bizonyos ingatlanságra más egyén jelöltetett ki utóörökösül, a telekkönyvben az örökjogra első sorban hivatott kebelezendő be tulajdonosul, s az utóörökösödési jog megóvása végett, ezen jog a tjkönyvben pusztán kitüntetendő. Elutasítandó tehát oly kiigazítási kereset, mely szerint az utóörökös magát tulajdonosként, s az előző — habár korlátolt joggal biró — örököst, mint haszonélvezőt kéri a tjkönyvben bejegyeztetni, s ha a közvetlen örökös lett a helyszíneléskor birtokosként felvéve, a kiigazítás csak oly értelemben rendelhető el, hogy az utóörökösödési jog a telekkönyvben kitüntettessék. (1873. évi febr. 25-én 1281. sz. a.) Zs. Lajos és Irma felperesek özv. Zs. Sándorné született H. Júlia ellen kiigazitási pert inditottak, melyben előadják, hogy néhai Zs. Sándor végrendeletében a zsákfalvi 24. számú tjkönyvben foglalt birtokát felpereseknek hagyta oly halasztó feltétel mellett, hogy e birtokok neje H. Júlia halála után lesznek általuk birtokba vehetők. Mégis özv. Zs. Sándorné lett a helyszinelés alkalmával ezen ingatlanság birtokosául felvéve. Minthogy azonban a fentebbiek szerint nyilvánvaló, hogy Zs. Sándor végrendelete szerint a tulajdonjog felpereseket, alperest pedig csak a holtiglani haszonélvezeti jog illeti, — kérik az emiitett tjkönyvet akképen, hogy abba ők kebeleztessenek tulajdonosul, alperesnek pedig csak a holtáig tartó haszonélvezeti joga tüntettessék ki, kiigazittatni. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság a telekkönyv kiigazítását felperesek kereseti kérelméhez képest elrendelte.