Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

120 neki felperes engedélyt adott, miben alperes — miután felperes másoknak is át szokta volt adni lovát — nem is kételkedett, különben másodrendű alperes másnap reggel a lovat visszahozta, s akkor semmi baja sem volt; hanem csak a használat után harmadnapra döglött meg. Másodrendű alperes elismerte, hogy a lovat felperes engedélye nélkül kérte el, de annak gondját viselte, 8 a nélkül, hogy legkisebb baja lett volna, adta vissza elsőrendű alperesnek. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság alpereseket 50 frt kárösszeg és a perköltségek egyetemleges megfizetésé­ben elmarasztalta. — A pesti kir. Ítélőtábla azonban 1872. évi november 6-án 31,108. sz. alatt hozott Ítéletével: az elsőbiró­ság Ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasította: mert: felperes azt, hogy akár tulcsigázott hajtás okozta megerőltetés, akár gondatlan etetés, itatás által, vagy bármi más módon alperesek lettek volna közvetlen okozói a kérdéses ló eldöglésének, azoknak e tekintetbeni határozott tagadása ellenében mivel sem igazolván, őt igazolatlan keresetével el­utasítani kellett. Ezen ítélet ellen felperes felebbezéssel élvén a m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék: a pesti kir. tábla ítéletét meg­változtatta és az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben ; mert elsőrendű alperes az által, hogy neki felperes ré­széről csak pásztorkodásra átadott lovat másodrendű alperes­nek, felperes tudta és beleegyezése nélkül használatra áten­gedte, másodrendű alperes az által, hogy azt ily módon haszná­latra átvette és valóban használta is, egy harmadik személy vagyonát jogtalanul használatba vették, — miből önkényt kö­vetkezik, hogy minden ezen törvényellenes cselekedetből kifolyó kár tekintetében a felelősség őket terheli, mely felelősséget al­peresek csak ugy háríthatták el maguktól, ha ők bizonyitották volna be, hogy a ló nem a megnemengedett használat következté­ben, hanem más esetleges ok miatt döglött el, mit alperesek bebizonyítani meg sem kisértettek, a bizonyítékot tehát felpe­resre hárítani a fenforgó körülmények között egyátalában nem lehetett. A ló becsértéke tekintetében is helybenhagyandó volt az elsőbiróság Ítélete; mert alperesek e részben kifogással nem éltek.

Next

/
Thumbnails
Contents