Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)
121 211. A kisebb hatalmaskodás tényálladékát az ártani akaró rosz szándékból történt tényleges erőszakoskodás képezvén, valamely munkálat tényleges megakadályozása, minden tekintet nélkül e megakadályozás indokául a perben felhozott körülményekre, csak akkor képez kisebb hatalmaskodást, ha beigazoltatik, hogy e megakadályozása a munkálatnak tényleges erőszak alkalmazása mellett és ártani akaró rosz szándékból történt. (1873. febr. 19-én 1949. sz. a.) P. Ödön felperes, N. Károly alperes ellen hatalmaskodás iránt inditott sommás perbeli keresetlevelében előadta, hogy midőn a B. alatti okmány szerint őt illető és az úrbéri mérnök által részére már ki is hasitott birtokát el akarta sánczoltatni, alperes munkásait 1872. évi május 6-án ezen munkájoktól elkergette a sánczolást megakadályozta s munkásaitól 4 darab csákányt erőszakkal elvett. Kéri alperest ezen 4 darab csákány természetbeni visszaadásában vagy 8 ftnyi értékükben és 100 ft hatalmaskodási birságban ugy a perköltségekben is elmarasztaltatni. Az elsőbiróság alperest 1/3 részben az állampénztár javára a helybeli adóhivatalhoz 1/2 részben pedig felperes javára fizetendő 100 ft kisebb hatalmaskodási birságban, a 4 db csákány visszaadásában és a perköltségekben elmarasztalta, Ítéletét főleg arra alapitván, hogy a kisebb hatalmaskodás tényálladéka ugy az, hogy ezen erőszakos háboritásnál a 4 db csákány felperes munkásaitól alperes emberei által elvétetett, a kihallgatott tanuk vallomása és a szakértői vélemény által igazolva van. A pesti kir. ítélőtábla podig 1872. évi deczember 11-én 42,248. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét az abban a hatalmaskodás megtörténtére nézve felhozott indokokon kívül még azért is helybenhagyta; mert a tanuk vallomása által igar zolva van, hogy felperes által cserébe adott azon négy zsellér telket, melynek többlete fejében felperes részére a per tárgyát képező földrész kiosztatott, alperes szinte birtokolja.
