Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

118 csak jelenlétükkel kellő súlyt akartak adni S. Ágnes szavának. Felperes eddig is csak kegyelemből tartózkodott a tanyán, ily kegybeli (praecurnis) birtok pedig a visszahelyezésre alapul nem szolgálhat. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság, felperes keresetének helyt adott és őt a szegedi 2264. számú tanyaház és ahhoz tartozó 32 hold elfoglalt föld birtokába visszahelyezte s alpereseket a perköltség megfizetésében elmarasztalta. A pesti kir. Ítélőtábla azonban 1872. évi nov. 6-án 37,440. sz. a. Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasította; mert felperesi keresetét alperesek ellen azon okon inditván, mintha ők felperest a több éven át békésen birt ház és tanyaföld birtokában erőszakosan megháborították volna, s őt abból kihányván, azt elfoglalták, jóllehet pedig a per során mind az, hogy a kérdéses tanyaházat és földet felperes nejével több éven keresztül békésen birta és használta, mind az, hogy annak használatában kihányatás által tettleg meg lett háborítva, valamint a kihallgatott tanuk vallomása, ugy a perben előadott szóváltások által is kellőleg be lett bizonyítva, mindazonáltal, eltekintve felperes nejének S. Ágnesnek bemondott azon beismerésétől, hogy a tényleges háboritást ő teljesítette s a perbeli alpereseket csakis segélyképen vette magához, miután a kihallgatott tanuk vallomásai szerint is alperesek a megtörtént háboritás alkalmával csakis mint anyjuk S. Ágnes felfogadottjai s annak segítségére szerepeltek, s a foglalás is nem ezek, de a nevezett nő részére történt, mit igazol a tanuk vallomásai szerint azon körülmény is, hogy a ház és más ajtók kulcsát nevezett S. Ágnes vette magához, A. szerint alperesek mint egyenes háborítok és erőszakos foglaltatok perbe idózhetők sem lévén, felperest alperesek, mint erőszakos foglaltatok elleni keresetével el kellett utasítani. Ezen ítélet ellen felperes felebbezéssel élvén, a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék a pesti királyi tábla ítéletét megváltoztatta, s e tekintetben az elsőbiróság ítéletét oly értelemben, hogy felperes a kereseti háznak és birtoknak előbbi használatába helyeztetik vissza, helybenhagyta. Indokok: Az önhatalmú foglalások esetében a foglalást elkövetők, az elkövetelt tényekre nézve önmaguk lóvén felelő-