Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)
108 205. A kötvényt elötteniezö tanuk azon vallomása, hogy adós a tartozás valódiságát beismerte, ha annak közelebbi körülményei felöl határozott tudomással nem bírnak, nem fosztja nieg az adóst azon jogától, hogy a követelt tartozás le nem számítását bebizonyíthassa, s illetve felperest e körülményre a föesküvel meg ne kínálhassa. — 2. A határozatlan arányban felvett telekkönyvi birtokosok részei egyenlöeknek vélelmezendök. (1873. február 11-én 1128. szám alatt.) Sch. Mór felperes Cs. János alperes ellen inditott keresetében előadja, hogy alperes az A. alatt csatolt kötvény szerint még 1871. évi augusztus 1-én tartozott volna néki 240 frtnyi kölcsönt lefizetni. — Kéri azt a mondott összegben, kamataiban s 7 frt bekeblezési, ugy a perbeli költségekben elmarasztalni. A tárgyalásnál alperes beismerte, hogy az A. alatti kötvényt ő irta alá s erre 24 frtot fel is vett; de tagadja, hogy a 216 frtot felperes neki leszámította, minek igazolásául a kötvényt aláiró tanukra hivatkozik, s esetleg felperest a föesküvel kinálja meg, annak ellenkezőjére saját részéről, visszakinálás esetén, az esküt letenni késznek nyilatkozván. Felperes a tanuk kihallgatását ellenezte; mert azok csakis azt igazolandják, hogy alperes előttük a követelés valódiságát beismerte, egyébként a főhitet elfogadja. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság alperest 240 frt tőke, ennek 1871. évi augusztus hó 1. napjától járó 6% kamatai, 7 frt bekebelezési, 14 frt 81 kr perbeli és 3 frt tanuzási költségek megfizetésében elmarasztalta. A pesti kir. Ítélőtábla pedig 1872. évi november hó 11-én 33,539. szám alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta. Ezen ítélet ellen alperes ismét folebbezéssel élvén, a magy. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék, következő Ítéletet hozott:
