Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

141 különben is érdekelt fél lévén, az alperesi tanuk kihallgatása mellőzendő volt. Mellőzendő volt az alperes által a tanú kihallgatás feletti észrevételekben oda kinált főeskü is ; mivel az a per során a polg. törv. rendt. 230. §-a értelmében meg nem kináltatott. A visszaadatni rendelt birtok után felperosileg kimutatott, alperesileg nem kifogásolt évi 33 frt haszonvételek fele a per meginditásától kezdve lett megítélve; mert alperes a per meginditásától kezdve jóhiszemű birtokosnak nem tekinthető. 179. Azon elv folytán, hogy a bírónak a kereseti követelésnél kevesebbet megítélni joga van, feltételeztetik, hogy a biró Ítéletében a kereseti jogalapot szem előtt tartja; mert olyat — habár az a kereseti követelésnél kevesebb is — mire a kereset ki nem terjedt, illetőleg minek jogalapja más, mint a melyre a kereset fektettetett — megítélni jogában nem áll. (1872. jul. 29-én 4879. sz. a.) Hám János akkori szatmári püspök 1851. évben P.Albert és neje ellen indokolt kártérítési keresetében előadta, hogy a forradalmi kormány által minden jószágai honárulás örve alatt elkoboztatván, ingóságai s jelesül gazdászati felszerelvényei nyilvános árverésen eladattak. A megtartott árverés alkalmával a keresethez csatolt jegyzőkönyv szerint alperesek is vásároltak 7414 frt. 37a/2 kr. váltópénzbeli juhokat és sertéseket, melyből a sertések árát 272 frtot alperesek ki is fizették, de a juhok árával 7142 frt. 37 V? krral váltóban, vagyis 2857 frt. 3 krral pengő pénzben adósak maradtak, s ezen összegről a keresethez •//. alatt mellékelt kötelezvényt állították ki, melyben magukat ezen összegnek 1849. évi július 29-én leendő lefizetésére kötelezték. Azonban e sertések és juhok becsára az árverésnél bevett összegnél jóval több, vagyis 14,326 frt. 45 kr. volt; s igy neki, ha még az árverésen befolyt összeg megfizettetnék is, tetemes kár okoztatott volna, melynek megfizetését követelni, tekintve az árverés törvénytelen voltát, joga lévén, s a megtérítés első sorban az ő kárával törvénytelenül gazdagodni kivá-