Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)
9 eredetiben, és másolatban A. és B. alatt mellékelt szerződés szerint, 10 évre évenkint fizetendő 6000 ftért haszonbérbe vette, többek közt azon kötelezettséggel, hogy a szerződés 11 pontja értelmében a haszonbéri összeg, ugy a lehető károk biztosítása végett 6000 ft erejéig 4 hét alatt a Maros-Vásárhelyt fekvő házát biztositékul lekötni köteles; ha pedig idő multával ezen ingatlan helyett mást akarna lekötni, ez csak ugy engedtetik meg, ha az emiitett 6000 ft első helyre fog betábláztatni. B. Jeremiás haszonbérlő azonban ezen biztositás-nyujtási kötelezettségének eleget nem tévén, s időközben idei aug. 14-kén elhalván, ezen kötelezettségnek már eleget sem tehet; de halálával a haszonbérleti viszony is oly változást szenvedett, mely által bérbe adó nem lehet kényszeríthető, volt bérlője helyett másokat, ha szintén annak örökösei is, elfogadni — ennélfogva felperesek a haszonbérletet felmondván, e kinevezendő gondnok által képviselt hagyatéki tömeget, a bérlemény visszabocsátásában elmarasztaltatni kérték; alperes hagyatéki gondnok kifogást tett a birói illetőség ellen, mivel a ptr. 93. §. e) pontja szerint kir. járásbírósághoz a bérlet és haszonbérlet elmozdítása iránt indított keresetek közül csak azok tartoznak, melyekben a szerződés lejárta, vagy hol a bérfizetés elmulasztása miatt kéretik az elmozdítás, már pedig a B\'. szerződés 3-ik pontja értelmében a haszonbéri szerződés, mely 10 évre köttetett, 1879. decz. végével jár and le, tehát szerződés lejártáról szó sem lehet, bérfizetés elmulasztását vagy azt, hogy alperes hátralékkal tartoznék, maga felperes sem állítja, s így jelen keresetre a járásbíróság illetékességét megállapító eset fen nem forog. A maros-vásárhelyi kir. jbiróság 1872. nov. 11-én 5203. sz. a. kelt végzésével a kifogást ehretette, mert a kereset a bérletnek haláleset közbejötte folytán lejárta miatt indíttatott, s így a 93. §-a e) pont alá tartozik. Ez ellen alperes semmiségi panaszszal élt, mert valamely bérleti szerződés csak akkor jár le, ha szerződésben kikötött idő eltelt, ha pedig a szerződés valamely okból a meghatározott idő előtt hatályon kívül tétetik, akkor az nem járt le,hanem megszüntetik; miután a törv. rendts az idő előtti megszüntetésnek csupán egyetlen esetét, a bér nem fizetés miattit feltételezi, mint olyat, mely sommás eljárás alá tartozik, és más esetkint a szerződés lejártát sorolja fel, az utóbbi kitétel „szerződés lejárta" nem értelmezhető egyszersmind ugy mint a szerződésnek idő előtti megszüntetése is, mivel különben a tör-