Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

5 2-án kézbesittetett február 2-áig, mikor beadhadta volna, tehát el nem kéaett, de nem késett el azért is, mert a kisajátítási 1868. LV. t. cz. 58. §-a csak az érdemleges határozatokra vonatkozik, s csak ezekre nézve állapítja meg, hogy a semmiségi panasz 3 nap alatt adandó be, minden egyéb végzéseknél, minő a fenforgó végzés is, mely érdemlegesnek épen nem nevezhető, a ptr. szabályai szerinti határidő áll nyitva, tehát a 311., 298. és 297. §§-ok szerint 15 napi határidő; mindezeknél fogva a 23/872. számú semmiségi panasz elkésettnek nem vehető, annak visszautasítása tehát helytelen. A 23/872. sz. alatti semmiségi panaszban pedig a következők hozatnak fel: A kisajátítási eljárás, mihelyt a békés kiegyenlítés a közigazgatási hatóság előtt létre nem jött, s az ügyiratok a kártalanítási eljárás megindítása végett a tszékhez áttétetnek, peressé vált, az pedig, hogy rendes vagy rendkívüli peres eljárás-e — mit sem változtat az eljárási szabályokra nézve, hanem a ptr. szabályai veendők zsinórmértékül s a mennyiben a kisajátítási törvény részletesen külön intézkedést nem tesz, a ptr. szerint kell eljárni, a kisajátítási törvény 59. és 69. §-ai egész világosan a ptr. szabályaira hivatkoznak, s a felmerülő peres kérdéseket a prts-ban szabályzott jegyzőkönyvi tárgyalás utján rendelik elintéztetni. Minthogy pedig, a ptr. 306. §. szerint igazolásnak az elmulasztott határnak miatt helye van, ezt a kisajátításnál is meg kell engedni s ekként a tszék helytelenül magyarázza a törvényt, midőn ellenkezőt állit; végül az 1868. évi 55. t. cz. 55. §-a helytelenül lett a tszék által alkalmazva, mert az csak semmiségi panaszra vonatkozik, s megengedi a semmiségi panaszt oly esetekben, midőn az ezen törvényczikkben meghatározott eljárási formák lettek megsértve, vagy az érdemleges határozat hozatala alkalmával a polg. törvk. rdtás szabályai lettek mellőzve, tehát mindkét esetben, ha a bíróság eljárása miatt van valamelyik félnek oka panaszkodni, de jelen esetben ellenkezőleg áll a dolog, mert nem a biró, hanem maga a fél mulasztása kerestetik orvosoltatni, ezt pedig semmiségi panasz utján elérni nem lehet, hanem erre nézve csak az igazolás jogorvoslata maradt fen, az elsőbiróság pedig, a ptr. 31. §-a szerint csak az elkésve beadott igazolási kérvényt utasíthatja vissza, azt azonban, hogy a jelen