Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

12 ság által a ptrs 298. §. a) pontjára való tekintettel helyesen lett mint elkésetten benyújtott, a 282. §. szerint hivatalból visszautasítva, ily visszautasító végzés ellen pedig az idézett §. második bekezdése szerint felebbvitelnek nincs helye. 533. A birtokháboritási keresetek a polgári bíróság illetékessége alá tartozván, a fenálló korcsmajog gyakorlatának kiterjesztése, illetőleg inegháboritása miatt indított birtokháboritási keresetek is a polg. bíróság elbírálása alá esnek, az ügy érdemét képezvén azon kérdés eldöntése, hogy forog-e fenn birtokháboritás vagy sem? (1872. június hó 27-én. 6328. sz. a. kelt határozat). B. Miklós ügyvéd által képviselt St. Juon és társának, M. Demianu és társa elleni birtokháboritási ügyében Alsó Fehérmegye volt gyulafehérvári egyes bírósága, 1871. évi július 3-án 1492. sz. a. kihirdetett végzésével felpereseket bírói illetéktelenség miatt keresetüktől elutasította, nevezett felperesek ezen végzés ellen 1871. év július 13-án 1555. sz. a. írásban indokolt semmiségi panaszszal éltek. Az ügy állása a következő: S. községében a korcsmálási jogot a szász-sebesi tanács, a szék, ők és Sz. István, illetőleg örökösei két külön korcsmában már régi idők óta gyakorolják. Történt, hogy felperesek 1870. évben Sz. István örököseitől a korcsmálási jogot 10 évre bérbe vették, s 1871. év január 1-én annak birtokába lépvén, azt 1871. márczius 5-ig háboritlanul gyakorolták is, a midőn M. Demianu és M. Stefan, kik a másik korcsmát fentnevezett szász-sobesi tanácstól bérben tartják, egy harmadiknál, t. i. C. Juonnál, egy második korcsmát nyitottak, neze tett által felpereseket korcsmálási jogukban megháborították. A tárgyalásnál alperesek kifogást tettek a bírói illetékesség ellen, mert az 1854. évi június 24-én kelt nyilt parancs 31. §. értelmében, nem különben az 1859. deczember 20-án kelt iparlörvény 28. és 29. §§. és az 1858. deczember 30-án 36,666. sz. a. miniszteri rendelet értelmében azon kérdés felett, vájjon a