Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

118 helybenhagyatik, a mennyiben podig a G. alatti szegszárdi 2964. sz. tjkönyvben felvett harczi 6930. helyr. számú szőlő felére nézve felpereseket ezen keresetüktől szinte elmozdította, oda mcdosittatik, hogy felperesek „az ez érdemben alperes ellen indított keresetükkel elutasittatnak" — ellenben a mennyiben felpereseket az E. alatti szegszárdi 231. sz. tjkönyvben felvett házból és 2/4 telekből örökhagyó kiskorú Barsi Györgyöt tulaj­donjogilag illető % részbőli jutalékára, valamint a H. alatti ingóságokra alperesnő ellen intézett keresetüktől szintén elmoz­dította, megváltoztatik és felpereseknek, mint az örökhagyó kis­korú Barsi György apai ágbeli nagyszülei után leszármazott legközelebbi oldalági vérrokonoknak a közös nagyatyáról B. Jánosról, az örökhagyóra háromlott E. F. H. alatt jelzett ha­gyatéki értékek * 5 része törvényes örökösödésen alapuló örök­ségi illetőeégkép tulajdonjogilag oda ítéltetvén, alperesnő fel­pereseknek ezen örökségi vagyont, a rajta fekvő 448 ft 50 krnyi tartozási teher 4/5 részének vagyis 390 ft 80 krnak felperesek részéről alperesnő részére történendő lefizetése mellett, tulajdon­jogi birtokukba bocsátani, illetőleg a tul jdonjogi haszonvételt átengedni tartozik. Indokok: A mi az elsőbiróság ítéletének felpereseket a C. alatti leányvári borházra és D. alatti szőlőbirtokra nézve, keresetüktől elmozdító rendelkezését illeti, ezt azért kellett hely­benhagyni, mert eltekintve attól, hogy alperesnő ezen birtok­hoz való közszerző jogát vitatja, felperesok szerént is, ezen az örökhagyóra édes atyjáról Barsi Györgyről háromlott hagya­téki vagyon, örökhagyó nevezett édes atyjának szerzeményi vagyona volt, ennélfogva tehát ezen vagyon nem tekintethetvén az apai ágtól származott vagyonnak, az abban való örökösö­désre nézve, az öröklött vagyont illetőleg, a felmenők és oldal­ági rokonok törvényes örökösödése tekintetében az orszb. ért. szabályai által elfogadott azon törvényes örökösödési alapelv; melynélfogva az örökhagyó egyik szülőjéről származott vagyon­ban ugyanazon szülői ágon lévő rokonok, a másik szülőt, ille­tőlog annak ágán lévő rokonokat a törvényes örökösödésből kizárják, alkalmazásba nem jöhet; hanem alkalmazásba kell jönni a felmenők és oldalági rokonok törvényes örökösödési jo­guk megállapításánál irányadóul szolgáló azon örökösödési átalános alapelvnek, molynélfogva az örökhagyó közelebbi törzse, illetőleg attól leszármazott oldalrokonok, a távolabbi

Next

/
Thumbnails
Contents