Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

87 szerint az örökösök kölcsönös beleegyezésével lett a községi elöljáróság által megsemmisítve, s igy nem létezőnek tekintendő. — Mert továbbá per során kitűnt : I. hogy a hagyatéki fekvőség örökhagyó Mihály György kétségtelen tulajdona volt: II. hogy örökhagyó özvegyet és 3 gyermeket hagyott hátra; III. hogy a felperes által felhívott F. alatti szerződés színleges volt, s az életbe soha sem lépett; mert ez az ujonczozási törvények kijátszására, egy katonakötelezett vő felmentése végett szerkesztetett, mely által a katonakötelezett, i/4 úrbéri fekvőség adatván birtokába, ezen alapon lett volna — mint ingatlan vagyonnal biró család főnek — felmentése eszközlendő, mely tényállás kiderül. A szerződést aláirt tanuk vallományából, kik egyhangúlag vallják, hogy a házassági szerződés kizárólag ezen czélból köttetett s ezen czél meghiúsultával életbe soha sem lépett, — a tanuk ezen vallomása pedig annál több hitélt érdemel; mert azok felperes rokonai s mégis annak érdeke ellen tanúskodtak eképen. Figyelembe volt továbbá veendő, hogy felperes 1868. évi 6541. sz. alatt beadott kérvényében testvéreivel együtt folyamodott ezen hagyaték iránti birtokbizonyitvány kiállításáért, mely kérvény folytán a 7069/868. sz. alatt kiadott birtokbizonyitvány szerint : az örökösök egyenlő részbeni örökösödési joga mondatott ki, s ez ellen felperes jogorvoslattal nem élt. Felperes ezen Ítéletet felebbezvén a pesti kir. Ítélőtábla 1871. évi október hó 12-én 27,459. sz. alatt hozott ítéletének érdembeni megváltoztatásával : a zobori 20. számú tjkönyvben foglalt 3/4 telek fele része, továbbá a szécsény-kovácsii 69. és a csalári 116. sz. tjkönyvben foglalt ingatlanságokat, Mihály Györgyné részére kiszolgáltatandó tisztességes lakás, ellátás és ruházat kikötményének terhével, Mihály János tulajdonának kimondotta, a zobori 20. számú tjkönyvben foglalt 3/4 telek másik fele részét pedig Iván Mihály tulajdonaként kijelentette, azonban oly megjegyzéssel, hogy ez utóbbi birtokrész holtiglani haszonélvezete Mihály Jánost illetendi; mert, felperes annak beigazolására, hogy az atyja utáni örökségre nézve közte, s a többi örökösök között mily egyesség