Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

210 Végeztetett : Sz. kir. Nagyszombat város törvényszékének mint csődbíróságnak mult 1864. évi novemberhó 11-kén 3787. sz. a. kelt Ítélete megszüntettetik, s a nevezett törvényszéknek meghagyatik, hogy amennyiben az erre vonatkozó per hozzá mint csődbírósághoz már hivatalból áttétetett, H. született E. K.-át jelen követelésének érvényesítése tekintetéből a csődtörvény 47. §-ához képest a 49-ik §. értelmében készítendő rendes csődkereset benyújtására utasítván, s azt az idézett törvény 65. s következő §§-ai által előirt szabályok szerint rendesen betárgyaltatván, az ezután kifejlendó'khöz képest, annak idejében hozzon mint a követelés valódiságára, mind annak osztályozására nézve rendes bírói Ítéletet, Mert: A csődtörvény 2. §-a szerint mindazon perek, melyek a bukottnak vagyonára valamely más bíróság előtt vannak ellene folyamatban, a csődületi bírósághoz levén átteendők, végképen csak is ezen biróság által intéztethetnek el; a H. K. jelen követelésére nézve közte és férje közt a csőd kiütését csak néhány nappal megelőzőleg, s csupán az adós férj beleegyező nyilatkozata folytán a lehető legnagyobb rögtönzéssel kötött, s az egész összes vagyont azonnal lezálogoltatni engedő biróság előtti egyezség pedig az ügyet végképen és érdemileg elintéző birói határozatnak annyiban nem tekinthetik, amenynyiben az a csődtörvény 67-ik §-a és a 68-ik §-nak a védelem elmulasztására vonatkozó intézkedése hasonlatossága szerint a perügyelő jogos kifogásait csak azon esetben korlátozhatná, nehogy a csődön kivüli biróság már a követelés valódisága és minősege felett is itélt volna, ami jelen esetbeni ép a nevezett házastársak közt a csőd küszöbén rögtönzött, s annálfogva nem alaptalanul gyanús kiegyezés folytán, nem történt. A mi a fönebbi egyezség alapján szinte rögtönözve kieszközlött végrehajtás utján szerzett zálogjogot illeti, erre nézve a csődtörvény 35-ik §-a nem szolgálhat irányul, mert ezen §. a csőd megnyílta előtt kézileg átvett marok-zálogról szólván, azzal, mely netalán végrehajtás utján szereztetett össze nem zavarható. H. K.-nak állítólagos zálogjoga tehát a .neheztelt ítéletben kimondott következményt sehogy sem ered-