Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

134 csületsértési esetet nem képeznek is, tekintve mindazonáltal, hogy alperes a feljelentésen kivül, mások előtt is, a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása szerint alperest tolvajnak nevezte; s mint ilyet befogatni kivánta, ez által pedig alperes ellen becsületsértést követett el, a kir. tábla Ítéletének megváltoztatása mellett, az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. LXXX. Ha a hagyatékból az örökös készpénzben nyer kielégítést; joga van az örökhagyó halálától járó haszonvételek fejében örökrésze gyanánt kapott töke kamatait követelni. (1871. nov. 3. 42,083. sz. a.) Ifj. S. István, N. Ferencz és neje ellen, néhai P. Mihályné nagyanyja után őt illető törvényes örökrész iránt Debreczen város tszéke előtt pert folytatván, alperesek a felperesnek hagyományozott készpénz és réten kivül 2817 ft 42 kr. örökségi illetmény kifizetésében elmarasztaltattak, az elmaradt s felperes által szintén követelt haszonvételek azonban, minthogy általa minőség és mennyiség tekintetében határozottan fel nem számíttattak, meg nem ítéltettek. Ennélfogva felperes ezen haszonvételek megítélése végett ujabb keresetet indított, melyben előadja hogy miután az alpereseknek hagyományozott ingatlanok haszonvétele jóval magasabb a nékie megitélt 2817 ft 42 kr. törvényes kamatainál; mennyiben csak maga a nyilasi tanyaföld évi haszonbére 288 — 300 ftra megy, ennélfogva kéri, hogy a fentebbi örökségi tőke illeték után 1848. szept. 18. napja, mint nagyanyja halála, s így az örökösödés megnyilta napjától számítandó 6% kamatai; mint elmaradt haszonvételek s járulékaiban N. Ferencz és nejét elmarasztaltatni. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, a kir. ítélőtábla pedig 1871. évi május hó 10. 7643. sz. a. ezen olsőbirósági ítéletet helybenhagyta; mert alperesek néhai P. Mihályné hagyatékát az A) alatti végrendelet alapján birtokolván, e szerint ezen birtoklásuk rosz hiszemünek nem tekintethetvén, és ez ellenében felperes követelését törvényes alapra fektetni képes nem lévén, másrészről