Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

40 értékpapírok, melyek névre nem szólnak, megsemmisítési eljárás tárgyát nom képezhetik, — indokolását találván, a semmiségi panasz elvetendő volt. 424. A végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti keresetnek csak okiratok alapján lehet helye, tanubizonyitásra alapított ilynemű kereset hivatalból visszautasítható. (1871. aug. 1-én 8679. sz. a. hozott határozat.) S. Stefánnak, K. Ábrahám ellen végrehajtás korlátozása iránt Máramarosmegye tiszavölgyi járása szolgabirósága előtt indított per ügyében, a nevezett szolgabiróság által 1871. ápril ál-én 237. sz. a. hozott végzéssel a kereset hivatalból visszautasittatott, mivel nem okmány, hanem tanuk által bizonyítandó ténykörülményekre volt alapítva. Ez ellen S. Stefán 1871. máj. 4-én 261. sz. a. semmiségi panaszt adott be; mert tekintve a polg. törv. rendts 374. §-ának szellemét, a végrehajtás megszüntetése iránti kérvényében kifejtett tanuk általi bizonyítás ép oly igazolási mód, mint bármely okmány előmutatása. Ez okon a neheztelt elutasító végzés megsemmisítését és a tárgyalás elrendelését kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a polg. törv. rendts 374. §-a szerint a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kereset kizárólag csak okiratra lévén alapitható: az elsőbiró a hivatolt törvényszakasz szabályának meg nem felelő jelen kereset hivatalbóli viszízautasitása által törvénysértést nem követett el. 425. A felülfoglaltató lefoglalt tárgyakra vonatkozó minden további végrehajtási intézkedésekről, habár nem az