Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

86 3) a jelen esetben pervesztesek lennének azért, mivel M. ÖdÖn czégtársuk inkább követelésük mennyiségét leszállította, mintsem lelkiismeretét erőszakoltatta. Már pedig a követelés mennyiségének leszállítására a fél bármikor feljogosítva van, minélfogva panaszlók a becslőesküt csak az önként leszállított mennyiségre köteleztetnek letenni; 4) mert a perrendtartásban oly szabály, mintha a becslő­oskü módosításának egyátalában helye nem volna, nem fog­laltatik; 5) a becslőeskü természete olyan, hogy abban a „leg­feljebb" fogalma tartalmaztatik, és ha a fél maga ezen „leg­feljebb" korlátján alól kívánja csak követelése mennyiségét igénybe venni, az ellen csakugyan semmi akadály fen nem forog azon jogi elv szerint: hogy a több-ben a kevesebb is foglaltatik. Végre megjegyzik panaszlók, hogy a jelen semmiségi panaszt a prdts 297. §-a szerint, a 294. §-ból vont ellentétes következtetés mellett érvényesíttetik, a mennyiben a sérelmes végzést a prdts. szabályainak meg nem felelőnek vélik. A neheztelt végzés megsemmisítésével az eljáró biróságot a megítélt póteskü felvételére az Ítélet szövege szerint, a becslő­eskü felvételére pedig a M. Ödön által ajánlt kevesebb meny­nyiségben utasítani kérték. A neheztelt végzés megsemmisítésével az eljáró biróságot a megítélt póteskü felvételére az ítélet szövege szerint, a belső eskü felvételére pedig a M. Ödön által ajánlt kevesebb meny­nyiségben, utasítani kérték. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a neheztelt végzést a polg. törv. rendtartás 297. §-ának 1) pontja alapján megsem­misítette, s a felterjesztő törvényszéket utasította, hogy a pót­esküt az ítélet szövege, a becslőesküt pedig az eskükötelezett félnek a f. évi 18,644. számú jegyzőkönyvben foglalt módosítá­sához képest vegye ki. Mert a biróilag megállapított becslőeskü szövege, miután letételétől nem valamely vitás ténykörülmény bebizonyítása függ (prdts 257. §.), hanem ezáltal egyedül felperesnek a már részére megítélt tárgy értéke iránti vélekedése nyer ünnepé­lyes kifejezést, — csak annyiban emelkedhetik jogérvényre, a mennyiben a becsösszeg áthághatlan legtöbbjét (maximum) határozza meg; ellenben annak, hogy az egyoldalú végérvé-

Next

/
Thumbnails
Contents