Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

173 gálát is az eladósult gr. ellen a 8-ik §. nyomán bíróilag elrendeltetett, és pedig annál inkább mivel ellenkező esetben, ha időközben akár mily magánszerződések, vagy általengedések mellett, a csőd kérdése alatt levő személy egyes hitelezőnek javára az összes hitelezőknek pedig kárára rendelkezhetnek, a vagy netalán birói végrehajtásokkal is a csőd kérdése alá tartozandó vagyon elemésztothetnék a felebbvitelnek szüksége, és a felebbvizsgálatnak ezélja önként meghiusittatnék, a mint e szempontból is kéretett a hitelezők által, 1843-ik évi jan. 12-én a megtörtént felebbvitel után beadott folyamodásukban, hogy minden további bonyolítások elkerülése végett, gr. .A- I. vagyonára, a birói zár elrendeltessék, mi hogy az eljáró tvszék általa dolog természetes fekvésénél fogva el nem rendeltetett, az a hitelezők kárára ném szolgálhat. Ezeknél fogva tehát, az alperes által kérdésbe által vett illetőséget, midőn perügyelő, a hitelezők választmánya által •/. alatt beperesitett határozat szerint oly vagyonra terjesztette ki keresetét, melynek valóságos birtokában csőd alá jutott gr. A. J. a keresetlevélhez 2mf. H. alatt csatolt összeirás szerint, akkor benne volt, midőn ellene a hitelezők által csőd kéretett, s következőleg oly vagyon van kérdésben, mely a csődtömeg kiegészitő részét teszi — megállapítani, és a keresetlevélben kitett betléri nagy olvasztó kemenczét, az ahhoz tartozó betléri és alsó-sziámi hámorokkal s hozzá tartozandókkal együtt, nemkülönben a rozsnyói, betléri és nadabulai határokban fekvő 12 vaskőbányának fele részét, a mint azok utóbb, a keresetlevélben felhitt 26. szám alatt körül irvák, miután ezek iránt az alperes által 2. számú feleletében előadott, és állítólagos végrehajtások soha törvényesen foganatba nem mentek, és ezen vasgyár tartományaival együtt, egyrészről V. R., másrészről gróf A. J. által 1843-ik évi márczius 27-én kötött magán-szerződés következtében 38,068 pft. követelés erejéig, 1843-ik évi május 12-én és igy akkor adatott által alperesnek a bányai tisztség hozzájárultával, midőn a csőd kérdésének végső elhatározása még függőben volt, az átadás megtörténte, u. m. május 12-ikétől számítandó haszonvételekkel, a csődtömeghez kapcsolni, és alperest, mint pervesztett felet, a királyi curiánál divatozó szokáshoz képest, 50 pftnyi ítéleti díjban elmarasztalni, s valamint alperest, ezen követelésre nézve, ugy perügyelőt is a mennyiben netán ezen kérdésben levő vagyon átadása vagy átvétele