Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

174 körül az 1840. 22-ik t. cz. 34-ik §-ának, és a 131-ik §. d) pontjának esetei forognának fen, mint a csődperhez tartozandó kérdésre nézve, szinte a csődperbe utasítani, s jelen pert, a végrehajtandóknak végrehajtása végett az eljáró tvszékhez visszaküldeni kellett. 4. Csődület megnyitását, habár vagyonhiány világosan fel nem tűnik is, — el lehet rendelni. (L. Váltófeltvszéknek 1843. évi febr. 9-én 204. sz. alatt és a hétszemélyes táblának 1843. szept. 15-én 10. sz. alatti határozatait.) H. M. gr. A. I. ellen kért C3Ődmegnyitása érdemében beadott folyamodására Gömörvármegye tvszéke által hozott végzés felebbvitel utján megvizsgáltatván. A tek. kir. váltófeltvszéken ítéltetett: Gr. A. I. ellen kért csődületnek helye lévén, az 1840. XXII. t. cz. értelmébeni további intézkedés az eljáró tvszéknek kötelességévé tétetik. Indokok: A csőd megnyitását a törvény 5. §-a szerint még le nem járt kötelezvényénél fogva is lehetvén sürgetni, minekutána a beperesitettekből az eladósult grófnak az által, hogy ellene a D. 7 NB. szerint, napról-napra több és több birói foglalások jelentettek be, nemcsak fizetési tehetetlensége tűnnék ki, de sőt — habár a 110-ik §-hoz képest csőd elrendelésére, a csődtörvény a vagyonhiányt szorosan meg sem kívánná, mert az elmaradandó felesleget a bukottnak meghagyni rendeli, — jelen esetben azonban, a vitatások nyomá:, a vagyon fogyatkozása is kivilágosodnék; — mert az eladósult gr. által felhozott, de a perhez nem mellékelt, 1838. évben történt, betléri uradalom 698,998 pftra rugó becsüje, birói figyelembe már azért sem vétethetvén, minthogy maguk az osztozó testvérek,