Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

151 fentartá, az indok ide nem alkalmazható, — azon körülmény pedig, hogy a megváltás módozatait egy későbbi rendelet szabályozta, ez felperes jogát ép ugy nem sértheté, a mint a telkek utáni kárpótlásnak utóbbi rendelet általi szabályozása az ezek utáni váltsághoz való jogát nem sértette. 2-or. Azon indokban, hogy felperesileg vitatott azon körülmény, hogy a maradványföldek is urbériséget képezvén, azok váltsági összegéhezi jog pedig a szerződés szerint fentartva levén, a felperességet megállapitottnak kell tekinteni, oly hozzáféihetlenül valónak nem tekinthető, miszerint az alperesek elmarasztalását vonhatná maga után, a biróság maga ad kifejezést kételyének, s az 1836. V. t. czikkre való hivatkozás az indoknak támaszt nem szolgáltat, mert az, hogy mi a jobbágytelki állomány alkatrésze, jelen kérdésre nem bir befolyással; különben, ha a biróság az 1836. V. t. czikkre hivatkozott, nem mellőzhette volna a felperesileg felhívott 1836. X. t. czikk 7-ik §-át, mclyszerint: ,,hogy ha pedig az úrbér behozatala idejében kimért telkek illetőségén felül vaLimely földek maradnának, ezekből az 1723. 18. t. cz. rendelete szerint uj telkek alkottassanak," hisz e t. cz. félremagyarázhatlanul meghatározza, hogy a maradványföldek úrbériek. Ha a rendezés folytán valamely községben a maradványföldekből telkek alkottattak 1848-ig, azok váltságát felperes vette fel, ez kétségtelen, a hol pedig ez nem történt, megváltozott-e a földek természete? nem maradt-e az ép oly urbériség, mint 1848 előtt volt, 1849. 1850-ben, és mais? Valótlan azon indokbeli állítás, hogy az 1848. IX. t. cz. csakis a telki állomány alkatrészeit képező földek megváltása iránt intézkedett, mert e t. ez. seholsem intézkedik telkekről, hanem az úrbér alapján gyakorlatban volt szolgálatok megszüntetéséről. Azon indok, hogy felperes egész perbeszédében maga is csak úrbéri természetűnek mondja a maradványföldeket, a mi pedig egészen különböző az urbériség fogalmától, puszta szójátékra van fektetve, mert urbériség csak úrbériekből támadhat, és nem létezik oly úrbéri, melynek öszfogalma urbériséget nem képezne. Azon indok, hogy a maradványföldek iránt intézkedő 1853. márcz. 2-án kelt rendelet az 1849-ben kötött szerződésre visszaható erővel nem birhat, nem érthető, mert felperes