Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

149 sége pedig csak az úrbéri rendezés folytán eriváltathatván, az ezek megváltási összegéhezi jog csakis az úrbéri rendezést ke resztülvitt, s az erre territoriális joggal birt tulajdonost, mint a rendezés eredménye illethette, — de továbbá eladó gróf a szerződés további szövege szerint, a szabatosan meghatározott, s az 1848. évi IX. t. czikkben érintett kártalanítási összegen felül semmi jogot (nihil juris) magának fenn nem tartván, sem az eladott uradalmak után netán várhatott más javadalmak át­engedéseért a vevő alperesekre mi viszonkötelezettséget sem róván, e körülmény is minden jogfentartást határozottan kizár. Végül a szerződésben használt ezen kitétel: „Entschádi­gungs-Summe" szinte oda mutat, hogy az 1848-ik évi IX. t. czikkben kimondott "kártalanításon kivül, a szerződésben egyéb fen nem tartatott, mert az illető volt jobbágyok által megvál­tandó maradványföldek utáni járandóság már váltság czime alatt fordul később elő. Felperes gróf ellen szól elvégre azon körülmény is, hogy a szerződés kötésétől eltelt 18 év alatt arra nézve, hogy a maradványföldek utáni váltsághoz bármi tekintetben jogot tar­tana, mit sem tett, alpereseket ez iránt sem magán, sem birói uton fel nem szólította, meg nem intette, s az eladott uradalmak után netán még várandott javadalmak iránt semmi érdeklődést nem tanúsított, míg ellenben a szerződés értelmében a szorosan vett urbériség után járt kártalanítási összegeket alperesek minden befolyása nélkül maga szedte fel s eszközölte azok ki­fizettetését. Mindezeknélfogva felperes keresetétől elmozdítandó, s a törv. rendt. 251-ik§-a értelmében a perköltségekben elmarasz­talandó volt. A birói illetőség ellen alperesileg tett kifogások feletti tárgyalásért az alperesek által okozott költségek felperes ré­szére ezúttal voltak megállapitandók, mert a f. é. 412. sz. a. végzéssel ezen költségok iránti intézkedés a per végmegbirá­lása idejére lett utasitva. Ezen ítéletet felperes felebbezte, mert annak indokai ha­tározottságot nélkülözvén, azok az Ítéletnek mintegy men­tegetői. Ugyanis: 1-ör. Az indokok szerint, a beperesitett A. alatti szerző­dés szigorú értelmében, eladó felperes az általa alpereseknek eladott két uradalomhoz tartozó községekben volt urbériség

Next

/
Thumbnails
Contents