Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

132 sitési záradékot, s tanuk pecsétét hiányozza, ily ezembetünő formahiányok mellett ezen okmányt végrendeletnek tekinteni nem lehetett. Kiváltságosnak sem tokintethetett, miután nem igazolta­tott, hogy oly körülmények között tétetett volna, melyben az ily végrendelkezés törvényeink szerint megengedve van. A perköltségekbeni marasztalás, és ügyvédi dij megálla­pítása a p. t. r. 251. 252. §-ain alapszik. Ezen ítéletet mindkét fél felebbezte, és pedig: Felperesnő azért, mert kereseti kérelmének egészben hely nem adatott. Alperesek pedig azért felebbeztek: mert házasságtörésről, s annak indokairól nem lehet szó ott, hol egyik házas fél a másiknak házassági viszonyáról mit sem tud, következve felperesnő kizárólagos örökösödési kerese­tével elutasítandó lett volna; mert a nemesi személyek közt is közös a szerzemény, ha az kereskedésből, s más ily uton szereztetik; mert az ítélet mellőzi azon jogelvet, miszerint a hátra­hagyott nő férje összes javaiban özvegyi jogon benmarad, mig az örökösök az iránti jogát törvény utján nem korlátozzák, — és mert jelen per tárgyát nem az özvegyi jog megszorítása, hanem az öröklési jog megállapítása képezi; mert figyelmen kivül hagyatott, hogy az özvegyet férje ingó javaiból és zálogos birtokaiból egy gyermekrész illeti; mert a felperes részére megítélt örökségből csak elsőrendű alperes női hozományát rendeli az itélet kifizettetni, a leltárban felvett többi terhekre tekintettel nincsen; mert az elsőrendű alperes által becsatolt végrendeletét néhai férjének érvénytelennek nyilvánítja az itélet, mivel tanuk által aláirva nincsen, holott törvényeink értelmében a vég­rendelet, melyben az atyja csak gyermekei részére rendel­kezik, a kiváltságosokhoz tartozik, mik érvényesek, ha a vég­rendelkező által sajátkezűleg iratik és aláiratik; mert be van bizonyítva, hogy az nn-i javak 1852-ben, tehát már közösen szereztettek; — és mert nem lehetett a C. alatti okmányt az Ítéletnél zsinór­mértékül venni, mivel az csak elsőrendű alperes és saját gyer­mekei közt jött létre.

Next

/
Thumbnails
Contents