Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

133 Ezen felebbezésok folytán a pesti kir. Ítélőtábla által 1870-ik évijun. 14-én 23,275. 1869. sz. a. ítéltetett: Az eljáró bíróság ítélete indokainál fogva azon részbeni változtatással hagyatik helyben, miszerint alperesek, miután a B-i községben fekvő ingatlanokhoz sem a szerzési jogezimet ki nem mutatták, sem pedig azt, hogy ez ingatlan a nyilvánkönyvekben az ő nevükre lenne bekebelezve: — felperes kizárólagos örökösödési jogát a B-i 102. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokhoz is tartoznak elismerni, — az elsőrendű alperesnőnek özvegyi joga mindazáltal mindezen, mind a többi felperesnek megítélt ingatlanok tekinte ében fentartátik, — a perköltségek azonban a per természeténél fogva kölcsönösen megszüntetnek, s felperesi ügyvéd munkadíjjá saját fele irányába 60 ftban állapittatik meg. Mely ítéletet szinte mindkét fél a perben s korábbi felebbezéseikben már felhozottaknál fogva felebbezvén, a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék által 1871. évi jan. 12-én 5320. 1870. sz. a. ítéltetett: A pesti kir. ítélőtábla ítéletének részbeni megváltoztatásával, felperesno örökösödési joga a B-i 102. számú telekjegyzőkönyvben foglalt fekvőségnek csak felerészére nézve állapittatik meg, a másik hasonfeléhez való tulajdoni jog első rendű alperesnőnek odaitéltetvén; — továbbá özvegyi örökség fejében elsőrendű alperesnőnek a B. alatti letárban foglalt ingóknak Cs. Lajost illetett feléből, valamint az nn-i ingatlanokon fekvő 1400. vft vagyis 588 o. é. ftnyi zálogösszegből, egy gyermekrész, azaz: fele megítéltetik; — egyébb pontokra nézve pedig az emiitett másodbirósági ítélet az abban felhívott, és alább következő indokokból is helybenhagyatik. Indokok: A B-i 102. számú telekjegyzőkönyvben foglalt fekvőáégre nézve a 2-odbirósági ítéletet meg kellett változtatni, mert felperesno hallgatag beismerte, hogy a B-i 102. számú telekjegyzőkönyvben foglalt különben is Cs. Lajos és elsőrendű alperes nevére közösen telekkÖnyvezett ház 1855-ik évben, tehát a 2-ik házasság tartama alatt közösen szereztetett, és ennek folytán az elsőbiróság ítélete ellen beadott felebbezésében azon háznak csak felerészére nézve kérte kizárólagos öröklési jogát megállapittatni, felperesnek ezen saját kérelmén tul tehát öröklési joga az egész házra nem volt megállapítható. — Miután továbbá az özvegyek özvegyi örökösödés