Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

130 Alperesi ügyvéd dijja 45 ftban állapittatik meg. Indokok: Felperes az E. alatti okmánynyal igazolja, de alperesek önmaguk is elismerik, miszerint ő A. szerint elhalt Cs. Lajos és volt neje G. Máriának 1818. évi nov. 18-án született törvényes gyermeke; igazolja továbbá, hogy néhai atyja Cs. Lajos nejétől felperes anyja G. Máriától 1836. évi decz. 1-én választatott el; jogérvényesen kitünteti továbbá felperes az F. G. alatti anyakönyvi kivonattal, hogy 2-odrendü alperes Cs. Sándor 1831. évi aug. 14-én, 3-adrendü alperes Cs. Ferencz pedig 1834. évi jul. 16-án született Cs. Lajos és elsőrendű alperesnőtől törvénytelen ágyból, — ezekszerint tekintve, hogy 2-od és 3-adrendü alperesek Cs. Lajostól azon időben származtak s pedig házasságon kivül, midőn Cs. Lajos törvényes neje G. Máriától még elválasztva jogérvényesen nem volt; tekintve, hogy a házasságtörésből származott gyermekek fenálló hazai törvényeink s törvényes szokásaink szerint későbbi házasság által nem törvényesithetők; tekintve, hogy törvényeink, jelesül a H. T. R. I. 72. §-a, 2. 106. §. 2. 108. §. 1. II. R. 62. §. 4) pontja értelmében, a törvénytelen ágyból született gyermekek atyjuk utáni örökösödési joggal nem birnak, mindezek alapján 2-od és 3-adrendü alpereseket mindamellett, hogy atyjuk Cs. Lajos anyjuk elsőrendű alperesnővel 1837. évi decz. 30-án házasságra lépett, Cs. Lajos törvényes örököseinek tekinthetők nem voltak, s az ő mellőzésükkel Cs. Lajos egyedüli törvényes örökösének felperes volt kimondandó, s mint ilyennek a törvényes örökösödés jogczimén néhai Cs. Lajos hagyatékához tartozó, s az Ítéletben körülirt vagyonokhozi tulajdonjogot megítélni kellett, mert felperes a C. V-ig csatolt telekkönyvi kivonatokkal, s a B. alatti leltárral igazolja, hogy azon vagyonok néhai Cs. Lajos tulajdonát képezték, s azoknak halálakor birtokában volt; mert a 11. és 4 •/. alatti alperesi okmányból kitűnik, hogy az nn-i ingatlanokat Cs. Lajos egymaga vette, s ezen szerzési okmányban elsőrendű alperesnő neve, mint szerzőé benn nem foglaltatik, ezekszerint elsőrendű alperesnő ezen vagyonokhoz közszerzői jogon formált igényeivel elutasítandó volt, illetőleg ezen igénye tekintetbe nem vétethetett. * Mert továbbá kétségbe nem vonatott, hogy az nn-i ingatlanok egészben, az nn-i ingatlanok, s a B. alatti leltárban foglalt ingóságok felerésze Cs. Lajos hagyatékát képezi.