Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
124 vára már lefoglalt ingóságokra; egyszersmind St. J. részéről semmiségi panasz jelentetett be a Gr. Ii. javára foganatosított biztositási végrehajtás ellen, a következő indokolással: a Gr. L. részére ennek veje Kr. A. ellen 790. sz. a. elrendelt és foganatosított végrehajtás a polg. perrendtartás 297. §-ának 3. pontja szerint semmis : mivel a követelés alapján! szolgáló okirat váltói minőségénél fogva, és az összeg tekintetéből is a sommás bíróság illetőségéhez nem tartozik; miután a váltó köztörvény előtt épen nem teljes hitelű okirat, s a polg. perrendtartás 170. §-a szerint felperes a követelés fenállását bizonyítani köteles, de ezenkívül a veszélynek valószínűsége sincs bizonyítva. Ezek alapján a 790. számú végzést és ennek rendelete következtében Gr. L. javára eszközölt biztositási végrehajtást az általa felfoglalás folytán nyert zálogjog épségben tartása mellett, megsemmittetni kérte. Ezenkívül semmiségi panaszt adott be Somogymegye központi főszolgabirájának 790. száma végzése, és ennek alapján teljesített biztositási eljárás ellen, B. A., mint felülfoglaltató hitelező is 1869. nov, 7-én 811. sz. a. előadva, hogy a polg. prts338. §-a alapján csak oly lejárt követelésre van helye biztositásnak, melynek valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által támogattatik; jelen esetben csak koholt okirat (950 ftos váltó) szolgál alapul, mely köztörvényileg teljes hitelű okmánynak nem tekintendő, de a főszolgabírónak illetékes hatáskörét messze túlhaladja is, a veszély pedig egyáltalában kimutatva nem volt; — s ezért a panaszolt végzésnek és biztositási eljárásnak a polg. perrendtartás 297. §. 3. pontja alapján megsemmisittetését kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék következőleg határozott : a semmiségi panasz elvettetik, mert a polg. törv. rendt. 344. §-a értelmében a biztositási végzés ellen csak azon félnek áll jogában kifogással élni, ki ellen a biztosítás elrendeltetett; ennélfogva a panaszlók, mint harmad személyek által emelt eemmiségi panasz figyelembe nem vétethetett: mert, ha panaszlók a kért biztosítást a hitelezők jogainak kijátszására irányzottnak lenni vélték, s ha a biztosított fél irányában elsőbbségi jogon követelésük van; ezt a végrehajtás alkalmával annak módja szerint érvényesíteni hatalmukban áll; végre mert az illetékesség kérdése hivatalból figyelembe veendő