Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

34 az ügy érdemére tartozván, a p. t. r. 297. §-a 4. pontjának esete fenn nem forog. 34. A telekkönyvileg bekebelezett, vagy előjegyzett követelés behajtása esetében, felperes a p. t. r. 44. §-a értelmében sem választhat egyes bíróság és törvényszékek, hanem csak hasonbiróságok között. (1869. aug. 21-én 905. oz. a. kelt határozat.) A magyar kir. jogügyek igazgatósága, mint felperes, G. J. ellen 17 frt. 55 kr. s járuléka iránt Pestmegye tszékéhez f. évi 4347. sz. a. „rendes szóbeli"-nek ezimzett keresetet adott be, mely a törvényszék által f. évi július hó 17-én kelt végzéssel a törv. rendt. 93. és 95. §§-ai alapján hivatalból visszautasittatoft. Az ezen végzés ellen benyújtott semmiségi panaszban előadta felperesi ügyészség, miként tekintve azt, hogy előzetes tárgyalás nélkül a kereset visszautasítása csak a törv. rendt. 8. és 53. §§. esetében történhetik meg; hogy a fenforgó szállományi ügyből származó követelés a tiszta tartozás minden kellékeivel nem birván, alperes kifogása folytán ugy is rendes eljárásra fog utasittatni; hogy a követelés bizonyos, T. K.-féle ügygyei összefügg, melyben a tszék 1864. évben itélt, végül, hogy a kereseti összeg biztosítása végett telekkönyvi előjegyzés kéretvén, felperes a p. törv. rendt. 44. §-a szerint jogosítva van alperes személyes bírósága, vagy azon törvényszék közt választani, melynek területén a terhelendő ingatlan fekszik: helytelenül lett visszautasítva, s ezeknél fogva végzés megsemmisítésével a tszéket keresetének elfogadására és szabályszerű elintézésére utasítani kérte. A m. kir. curia mint semmitőszék következőleg határozott: miután a p. t. r. 93. §. a) pontja szerint a külön birósághoz nem utasított clyan keresetek, melyek tárgya 300 frt értéket túl nem helad, a sommás eljárás alá tartoznak, a p. t. rendt. 44. §. pedig csak a hason bíróságok s nem az egyes bíróság és a törvényszék közti választást engedik meg, azon állítás végre, hogy a fenforgó kereset T. K.-féle peres ügygyei összefüggne, figyelembe nem vétethetik, mivel a semmiségi panasz kitétele szerint ezen utóbbi per még 1864. évben